Tanácstalanok Budapest bevásárlóutcáiban a kereskedelmi- és a vendéglátóüzletek vezetői. Bonyolultabb helyzet állt elő, mint a pandémia alatt bármikor – tájékoztatott a szakértő.
A korábbiaknál bonyolultabb helyzet állt elő a rezsiválság miatt
Hamarosan szembesül a megnövekedett energiaköltségekkel a legtöbb vállalkozó. A jelenlegi helyzet komplexebb, mint a pandémia idején volt. Akkor mindenki bezárt vagy korlátozottan, de egységesen és határozott ideig működött.
A tíz fővárosi bevásárlóutca mentén a covid alatt és után az üzletek 10 százaléka ment tönkre, szemben a budapesti 20 százalékos átlaggal, de kevés kivétellel már újranyitott mind a 200 ingatlanban egy új, esetleg más profilú bérlő
- tájékoztatta Király Gabriella, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához köthető BUM (Bevásárlóutca Menedzsment) Kft. menedzsere a VG-t.
A szakértő elmondta, hogy most a kivárás a legjellemzőbb attitűd, hiszen megjósolni sem lehet, kinek milyen költségei (legyen szó alapanyagról, munkaerőről vagy energiáról) és bevételei lesznek a jövőben.
Megoldások a válságra
A legfrekventáltabb bevásárlóutcák üzleteiben az egyik vészmegoldás a válságra a létszámcsökkentés, amivel a legtöbb helyen kénytelenek élni a megugró költségek miatt. Van olyan üzlet, ahol már 75-ről 40-re csökkentették az alkalmazottak számát. A többi megoldás az időszakos nyitvatartás, a szűkített üzemidő és a téli kényszerpihenő lehet.
Ebben a helyzetben a cégek a turisztikai hozzájárulás elengedését kérik a kormánytól, a helyi önkormányzatoktól pedig a teraszdíj-fizetési kötelezettségek újbóli szüneteltetését. Emellett energiaköltség- és beruházás-támogatási programban is bízik a vendéglátóipar.
Megkérdezték, miről mondunk le a drágaság miatt
Az Ernst & Young (EY) nemzetközi könyvvizsgáló cég 18 ezer megkérdezett körében végzett nemzetközi felmérése szerint tízből nyolc embert elbizonytalanít a jelenlegi gazdasági helyzet. A harmaduk tart attól, hogy az élelmiszeren kívül hamarosan nem lesz pénze másra.
A megkérdezett emberek csaknem fele úgy csökkenti a költségeit, hogy a bevált, márkás termékek helyett olcsóbbat választ, valamint kevesebbet költ kikapcsolódásra (42 százalék) és házhoz szállításra (35 százalék).
Magyarországon is egyre többen kezdtek spórolásba, hogy átvészeljék az infláció okozta pénzügyi nehézségeket. Ebben a környezetben kell a cégeknek tovább erősíteniük a vevőik bizalmát, amire csak a legfelkészültebbek lehetnek képesek. Kiemelten fontos, hogy a döntéshozók tudják, mire és mennyit hajlandók költeni most az emberek, és ennek folyamatos változását a jövőben is kövessék. A megfelelő adatok megléte és pontos elemzése elkerülhetetlen, ebben egy tapasztalt tanácsadó sokat segíthet
– ismertette a trendet László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.
