Gázellátási problémákkal nézhet szembe Magyarország a következő hónapokban, ezért kerülhetett az érdeklődés középpontjába az ország gázlekapcsolási terve. Eszerint a nem ipari fogyasztók ellátása nincs veszélyben, azonban annak költsége kérdéses.
A gázellátás miatt aggódik Európa
Egyre több európai ország számol azzal a lehetőséggel, hogy Oroszország drasztikusan visszafogja az Európába tartó gázszállítmányokat a közeljövőben, azért, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati államokra Ukrajna fegyveres támogatása miatt – írja a g7.hu.
Máris 40-60 százalékkal csökkentette a Németországba irányuló gázexportját a Gazprom. A jelenlegi éves, tíz napos karbantartás miatt pedig az EU-ba nagyjából 70 százalékkal kevesebb orosz gáz érkezik a sokéves átlaghoz képest – Magyarországra körülbelül 12 százalékkal csökkent a beérkező földgáz mennyisége.
A magyar kormány szerint a gázpazarlásra ezért semmilyen lehetőség nincs, de egyelőre van gáz, viszont nagyon drága, és ez indokolja a csökkentett rezsicsökkentést.
Van nyilvános magyar haváriaterv
Egy nyilvános magyar haváriaterv azonban összefoglalja, hogy kiknél kapcsolná le vagy csökkentené először a kormány a gázellátást, amennyiben ellátási problémákkal szembesülne az ország. A dokumentum pontos neve „Magyarország földgázellátás-biztonsági Vészhelyzeti Terve”. Ennek a célja, hogy az állam minimalizálja a földgázhiányból következő károkat és biztosítsa a nem ipari szektor ellátását. Ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az energiapolitikáért felelős minisztérium, jelenleg a Technológiai és Ipari Minisztérium feladata.
A földgázellátási válsághelyzetnek három szintjét határozza meg a törvény: van egy korai, előrejelzési szint, egy riasztási szint és egy vészhelyzeti szint. Az első kettőt az MEKH elnöke rendelheti el, a harmadikat a miniszter.
Az első szint akkor vezethető be, ha biztosan csökkenni fog a magyar gázimport. Ez alapvetően tájékoztatási kötelezettségeket rögzít. A második, riasztási szinten válsághelyzeti bizottság alakul a földgázellátási szektor résztvevőiből. Ők válságkezelés-javaslatokat tehetnek a miniszternek, de ezen a szinten sem történik beavatkozás a piaci folyamatokba. Azok a harmadik, vészhelyzeti szinten kezdődnek, amikor a rendszer már nem képes kielégíteni a gázkeresletet.
Lekapcsolási sorrend
A lekapcsolási sorrendet egy másik rendelet rögzíti. Aszerint először azok a nagy teljesítményű, villamosenergiát termelő erőművek állnak le, amelyek gyorsan, négy óra alatt át tudnak állni földgázról kőolajra. Ezek 8-16 napig képesek megtermelni a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához szükséges árammennyiséget a tartalékjaikra támaszkodva.
Ezután azok az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági nagy földgázfelhasználók jönnek, amelyek nem alapvető élelmiszert állítanak elő. Először a 2500 köbméter/óra fölötti, aztán az 500, majd a 100 köbméter/óra felett fogyasztóknak kell lemondaniuk a gázról, majd az ez alattiaknak.
Ha így sem lenne elég a gáz, akkor korlátozzák az élelmiszer-előállító legnagyobb gázfogyasztókat.
Vészhelyzeti szinten megcsapolható a Magyarországon áthaladó földgáztranzit is. A kormány elrendelhet munkaszüneti napot, korlátozhatja a közintézmények vagy magánhelyiségek, üzletek nyitvatartási idejét. Ezeknek a helyiségeknek, továbbá irodaházaknak és állami intézményeknek a felfűtési hőmérsékletük maximumát is megszabhatja.
Mindezek mellett biztosítéka a rendszernek az EU-s szolidaritási alap is. Ezerint, ha egy ország ezek után sem látja biztosítottnak a nem ipari felhasználói gázellátását, akkor a környező országoktól szolidaritási alapon földgázsegélyt kaphat.
