Komoly viták övezik a gázkazánok kivezetését nemzetállami és uniós szinten is Európában. Legutóbb Németországban okozott feszültséget, hogy az alkotmánybíróság elhalaszttatta a német háztartások fűtési rendszereinek reformját célzó törvény megszavazását. Pedig többen támogatják a gázfűtés szerepének jelentős és gyors csökkentését az országban.
Vita a gázkazánok kivezetése körül
Vitát váltott ki a német koalíciós kormányban, hogy Németország alkotmánybírósága szerint a Bundestag nem fogadhatja el a háztartások fűtési rendszereinek reformját célzó törvényt, mivel nincs elegendő idő a parlamenti tanácskozásra az ügyben. Pedig a kormánykoalícióhoz tartozó zöldek a gázfűtés betiltását szorgalmazzák 2024-ig. Viszont a szintén koalíciós liberálisok nem támogatnak egy ilyen szigorú szabályozást. Legközelebb szeptemberben szavazhat a kérdésben a parlament - írja a Politico.
A Washington Post egy korábbi felmérésének eredménye szerint a gáztűzhelyek használatának jóval nagyobb a környezetkárosító hatása, valamint egészségügyi kockázata, mint korábban gondolták. A főzés során például a gáztűzhelyeken csak egy része ég el a metánnak. A fennmaradó rész a légkörbe kerül, ahol nagyobb mértékben segíti elő a globális felmelegedést, mint a szén-dioxid. Az égés során ráadásul nitrogén-dioxid keletkezik, ami egyértelműen káros az egészségre. A kutatás szerint ráadásul a gáztűzhelyek szivárogtathatják a metánt.
Üvegházhatás és ellátási nehézségek Európában
A Portfolio megjegyzi, a gázfűtés és gáztűzhelyek betiltásáról komoly vita folyik uniós szinten is. Az európai energiafogyasztás egyik legjelentősebb tényezője a fűtés. Ez felel az üvegházhatású gázkibocsátás több mint harmadáért az EU-ban. További gondot jelent, mekkora gázellátási problémája adódott az Uniónak az ukrajnai háború kitörése után. Mindezek miatt az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) egyre inkább fókuszba kerül az Unióban.
Az eredeti terv az volt, hogy a gázfűtések kivezetésével párhuzamosan kötelezővé teszik az elektromos hőszivattyúk kiépítését az újonnan épülő épületekben. Azonban a terv meghiúsult, miután októberben néhány tagállam ellenállásába ütközött.
Szó van hidrogénfűtésről is
A gázkazánok visszaszorítása azóta is téma az Európai Parlamentben. Azért, hogy megmentsék az ügyet felmerült, fenntartható üzemanyagként engedélyezik az otthonok fűtésére a hidrogént. A hidrogénhasználat mellett állnak olyan olajipari cégek is, mint a Shell és a BP, hiszen a stratégiájukat az 1-es rendszámú kémiai elem felhasználásának terjedésére építik.
Azonban a szakértők többsége a hidrogénfűtés ellen foglal állást: robbanásveszély miatt nem tartják biztonságosnak. Ráadásul az elektromos hőszivattyúkétól kétszer-háromszor drágább lehet a technológia. Emellett a hidrogénfűtés néhány kisebb kísérleti projekten kívül egyelőre nem létezik, viszont a hőszivattyúk piaca robog. Sőt, a lakossági kályhákat és kazánokat olyan készülékekre kellene hozzá cserélni, amelyek egyelőre nincsenek a piacon.
