A napokban döntötte el az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament, hogy 2040-től betiltják a gázkazánok használatát az Európai Unióban. A szakértő szerint a döntés a magyarországi magáningatlanokban is meglehetősen gyors átállást eredményezhet a gázfűtésről egyéb fűtési módokra.
Betiltja az EU a gázkazánok használatát 2040-től
Megegyezett az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament az épületek energiagazdálkodását érintő újabb szabályozásokról a napokban. Ezek célja, hogy az EU-ban az újonnan épült és felújított épületek szigorúbb energiahatékonysági előírásoknak feleljenek meg. Az Unió arra törekszik, hogy 2030-ig minden új építésű épület nulla károsanyag-kibocsátású legyen, illetve 2050-re minden ház elérje ezt az állapotot. Emiatt ösztönzik a tagállamokat a régebbi épületek felújítására is.
Egyúttal megegyeztek abban is, hogy a nemzeti épületfelújítási tervekbe belefoglalnak egy ütemtervet a fosszilis tüzelésű kazánok fokozatos megszüntetéséhez 2040-ig. A Tanács közleménye szerint a döntés hátterében az áll, hogy az épületek felelősek az EU üvegházhatású gázkibocsátásának jelentős részéért.
A döntést meglehetősen gyors változást hozhat a magyar háztartásokban is
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a megállapodással kapcsolatban elmondta, nagy kihívást fog jelenteni az európaiaknak, hogy megfeleljenek az új szabályozásnak. Azonban hangsúlyozta, csak a későbbi részletszabályokból és a különböző ütemtervekből fog kiderülni, a gyakorlatban ez pontosan mit jelent az egyes tagországokban.
Úgy látja, számos uniós ország, köztük Magyarország sem lesz képes a változást önerőből finanszírozni. Csakis az EU támogatásával valósítható meg az átállás. Azonban egyelőre nem lehet tudni, milyen források állnak majd a tagállamok rendelkezésére.
Ez majd a részletszabályokból fog kiderülni, ahogyan az is, hogy konkrétan Magyarország energiapolitikáját, energiastratégiáját hogyan befolyásolja ez az új döntés
- nyilatkozta Hortay Olivér az InfoRádióban.
A családok a hőszivattyúk felé fordulhatnak
Egyébként a felmerülő problémára az egyik megoldást a hőszivattyúk jelenthetik. Az ilyen szerkezetek nettó 2-3 millió forinttól indulnak, de ha az eszköz egy meglévő rendszerbe érkezik, a felújítás költsége igen soktényezős. Emiatt akár az eszköz árának két-háromszorosára is rúghat a számla. Azonban ez az összeg a levegő-víz rendszerekre vonatkozik. A sokkal hatékonyabb, a talajvíz hőjét befogó víz-víz hőszivattyúk telepítési költsége jóval magasabban, 8–12 millió forint között alakulhat.
Azonban a Bosch-nál úgy vélik, gyakran egy meglévő gázkazán és egy kisebb hőszivattyú kombinációjával egy átfogó épületfelújítás is megelőzhető. Egy kizárólag hőszivattyús megoldáshoz képest így akár 30 százalékkal is mérsékelhető a fűtéskorszerűsítés költsége.
A szakértők szerint egy ilyen rendszer a teljes életciklusa alatt egészen biztos, hogy megtérül, bár a megtérülési idő jellemzően annál jóval rövidebb. Egyébként a Bosch arra törekszik, hogy a termékei legalább 15 évig gond nélkül működjenek.
Ha egy újabb építésű házban lakik valaki, akkor eleve kisebb az energiafogyasztása, így tehát lassabb a megtérülés annál, mint ahol például a kevésbé hatékony szigetelés miatt több energiára van szükség a hűtés-fűtés működtetéséhez. De ha egy olyan országban van a ház, ahol magasabbak az energiaárak, az már a gyorsabb megtérülés irányába mutat
- idéztük Evandro Amorimot, a Bosch szakértőjét néhány hete.
Hozzátette, ideális esetben 6 év lehet egy hőszivattyús beruházás megtérülése, azonban az átlag inkább 8 év.
