Bezuhant az orosz gázszállítás Németországba tavaly. Leginkább Norvégia próbálja betölteni a Gazprom szállítmányai után maradó űrt. Egyébként szinte egész Európa leszakadna az oroszországi földgázról.
Több mint 30 éve nem látott számok jellemzik a német energiafelhasználást
Az Északi Áramlat-1 gázvezetéken augusztus végén állt le a szállítás Oroszországból Németországba. Részben emiatt 52-ről 22 százalékra csökkent az orosz gáz részaránya a német gázimportban tavaly, miközben 33 százalékra emelkedett a norvégok részesedése. Norvégia mellett Belgium és Hollandia is besegít az oroszországi szállítmányok pótlásába. Mindemellett 12 százalékkal, 1 449 terawattórára (TWh) esett a német gázbehozatal 2022-ben a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint.
Németországban a tavalyi átlagos éves hőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal magasabb volt az előző négy év átlagánál. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ország teljes energiafelhasználása az újraegyesítés óta a legalacsonyabb szintre esett vissza: 4,7 százalékkal, a hőmérséklethatással kiigazítva 3,9 százalékkal csökkent 2021-hez képest.
Az Infostart megjegyzi, hogy ezen belül a gázfogyasztás 14 százalékkal csökkent az enyhe időjárás és a takarékossági intézkedések miatt. A földgáz részesedése pedig az előző évi 26,6 százalékról 23,8 százalékra zsugorodott a teljes német primerenergia-fogyasztásban.
Óriási csökkenés az orosz gázexportban
45,5 százalékkal csökkent a volt szovjet tagköztársaságokat leszámítva a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat földgázexportja tavaly a cég közlése szerint. A visszaesés azzal magyarázható, hogy megcsappantak az európai szállítmányok az Ukrajna orosz megtámadása miatt hozott nyugati büntető-intézkedések nyomán. 2021-ben még 185,1 milliárd köbméter gázt szállított a vállalat az említett államokba.
A vállalatcsoport 100,9 milliárd köbméter földgázt exportált 2022-ben az úgynevezett távoli országokba, amely körbe nem tartoznak bele a korábbi szovjet tagköztársaságok
- nyilatkozta Alekszej Millert, a Gazprom igazgatótanácsi elnöke néhány napja.
Nemzetközi szankciók sújtják az orosz kőolajat is
Ausztrália, az Európai Unió és a G7 csoporthoz tartozó fejlett országok (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország) decemberben állapodtak meg arról, hogy 60 dolláros hordónkénti árplafont vezetnek be az orosz kőolajra. Emellett december 5-én lépett életbe a tengeri szállítású oroszországi olajra vonatkozó uniós embargó. Az említett államok abban bíznak, hogy a szankciók miatt Moszkva jelentős árbevételektől eshet el.
Oroszország válaszul bejelentette, hogy február 1-től megtiltja az orosz kőolajexportot azokba az országokba, amelyek rábólintottak az ársapka alkalmazására. A veszteségek csökkentéséért Moszkva a kínai földgázszállításait igyekszik növelni. Ennek érdekében például egy új szibériai gázmezőn is elindították a kitermelést az előző hónapban. Ezen kívül megkezdték a Szibéria Ereje-2 vezeték építését, ami Mongólián keresztül szállíthatja a gázt Kínába.
