A Hold déli pólusához küld leszállóegységet Oroszország. A szerkezet még ebben a hónapban megérkezhet az égitestre. Úgy tűnik, egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés a Föld kísérője iránt, hiszen az oroszok mellett az Egyesült Államok és Kína is bázist készül építeni a felszínén.
A Holdat kutatják az oroszok
1976 után újra orosz űreszköz száll le a Hold felszínére, várhatóan augusztus 23-án. A szerkezetet augusztus 10-én indult útnak, majd nagyjából öt napig tartó út után tegnap, azaz kedden állt Hold körüli pályára. Onnan fogja a holdfelszínt vizsgálni néhány napig. Ezalatt az idő alatt a landolás három lehetséges helyszíne közül a Roszkoszmosz szakemberei kiválasztják a legmegfelelőbbet a déli pólus közelében. A holdraszállás után olyan jeget fognak keresni, ami vízzé, oxigénné vagy rakéta-üzemanyaggá alakítható.
A Reuters megjegyzi, a Luna-25 leszállóegységet egy Szojuz 2.1a típusú rakétával indították útnak az oroszok a Földről.
A HVG pedig hozzáteszi, felértékelődött a Hold a nagyhatalmaknál az utóbbi időben, hiszen Oroszország mellett az Egyesült Államok és Kína is bázist tervez építeni rajta. A holdhódítás elsődleges célja, hogy kiaknázzák az ott rejlő erőforrásokat. Emellett jó kiindulópontja lehet a Marsra irányuló küldetéseknek is.
Mobilhálózat is épül a Holdon
Azonban Európai is részt vesz a Holddal kapcsolatos küldetésekben. Például 4G-s mobilhálózatot fog építeni az égitesten a Nokia. A finnek már idén megvalósíthatják a terveiket. Az infrastruktúrát egy SpaceX-rakéta fogja eljuttatni az Holdig, de nem annak felszínéig. Az egységnek saját meghajtórendszere lesz, amivel önállóan végre tudja hajtani a leszállást a Shackleton-kráterben.
Egy Nova-C holdi leszállóegységben lévő bázisállomás fogja szolgáltatni a mobilhálózatot, amit az Intuitive Machines gyárt. A működéséhez szükséges energiát pedig egy napelemes rover adhatja. A mobilhálózatot a NASA Artemis 1 missziójának űrhajósai fogják használni. Ennek a programnak a célja, hogy 1972 után először, ismét ember lépjen a Hold felszínére.
A Nokia be akarja bizonyítani, hogy a Földön használt mobilhálózatok képesek az űrmissziók kommunikációs szükségleteit is kielégíteni. Az űrhajósok a hálózat segítségével egymással is kommunikálhatnak, valamint valós időben küldhetnek adatokat, például videókat a Földre.
A Holdon termesztene növényeket Európa
Egyébként több olyan sikeres kísérletet végeztek kutatók az utóbbi időben, melyek a Földön kívüli növénytermesztés témakörét érintették. Például tavaly a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái segítségével a Holdról hazahozott talajmintán. Az égitest talaja, a regolit, a növények fejlődéséhez szükséges számos tápanyagban gazdag, azonban vízben szegény.
A probléma megoldására az Európai Űrügynökség (ESA) hidropónikus gazdaságot hozna létre a Holdon, ahol műtrágyává alakítanák a holdi talajt. Azzal dúsított, tápanyagokban gazdag vízben növesztenék a gyökérzeteket. Ez három lépésben valósítható meg. Először a regolitot át kell engedni egy válogató eszközön, majd egy feldolgozó üzemnek ki kell vonnia belőle a tápanyagokat. Végül a kinyert hasznos anyagokat fel kell oldani vízben, és a növényeknek épített üvegházba pumpálni.
A feladatra rávetette magát a norvég Solsys Mining cég is, amely tavaly decemberben indított egy hasonló, egyéves (és 100 ezer eurós, azaz 38 millió forintos) projektet. Ők sikerrel termesztettek babot, amihez tápanyagforrásként szimulált regolitot használtak.
