Akár idén kiépítheti a 4G-s mobilhálózatát a finn Nokia a Holdon. A NASA Artemis 1-missziójának az űrhajósai használnák a hálózatot, akik 1972 óta az első emberek lehetnek az égitesten.
Mobilhálózat épül a Holdon
4G-s mobilhálózatot fog építeni a Holdon a Nokia. A finnek már idén megvalósíthatják a terveiket. Az infrastruktúrát egy SpaceX-rakéta fogja eljuttatni az égitestig, de nem annak felszínéig. Az egységnek saját meghajtórendszere van, amivel önállóan végre tudja hajtani a leszállást a Shackleton-kráterben.
A CNBC szerint egy Nova-C holdi leszállóegységben lévő bázisállomás fogja szolgáltatni a mobilhálózatot, amit az Intuitive Machines gyárt. A működéséhez szükséges energiát pedig egy napelemes rover adja majd. A mobilhálózatot a NASA Artemis 1 missziójának űrhajósai fogják használni. Ennek a programnak a célja, hogy 1972 után először, ismét ember lépjen a Hold felszínére.
A HVG megjegyzi, a Nokia be akarja bizonyítani, hogy a Földön használt mobilhálózatok képesek az űrmissziók kommunikációs szükségleteit is kielégíteni. Az űrhajósok a hálózat segítségével egymással is kommunikálhatnak, valamint valós időben küldhetnek adatokat, például videókat a Földre.
Két Nokia egy időben
A mobiltelefonok első felfutása idején igazi királynak számított a finn Nokia. Később a Microsoft (2013-ban) felvásárolta a cég telefongyártó részlegét körülbelül 7,2 milliárd dollárért. Ekkor a finnek belementek, hogy 2016 utolsó negyedévéig nem hozzák vissza a márkanevet az okosmobilok piacára.
A tilalom lejárta után visszatért a márka a szektorba: a HMD Global szerezte meg a névhasználat jogát. A cég a Nokia régi vezetőihez köthető. Az idősebb vállalathoz hasonlóan szintén a Helsinki melletti Espooban működnek, valamint a telefonkészülékek mellett például táblagépeket gyártanak.
Mellettük létezik a régi Nokia is, vagyis a vállalat azon része, amelyik nem kellett a Microsoftnak. Ők leginkább hálózatfejlesztésben utaznak. Kutatnak, fejlesztenek és építenek. Ha szükséges, a Holdon.
A Holdon termesztene növényeket Európa
Egyébként több olyan sikeres kísérletet végeztek kutatók az utóbbi időben, melyek a Földön kívüli növénytermesztés témakörét érintették. Például tavaly a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái segítségével a Holdról hazahozott talajmintán. Az égitest talaja, a regolit, a növények fejlődéséhez szükséges számos tápanyagban gazdag, azonban vízben szegény.
A probléma megoldására az Európai Űrügynökség (ESA) hidropónikus gazdaságot hozna létre a Holdon, ahol műtrágyává alakítanák a holdi talajt. Azzal dúsított, tápanyagokban gazdag vízben növesztenék a gyökérzeteket. Ez három lépésben valósítható meg. Először a regolitot át kell engedni egy válogató eszközön, majd egy feldolgozó üzemnek ki kell vonnia belőle a tápanyagokat. Végül a kinyert hasznos anyagokat fel kell oldani vízben, és a növényeknek épített üvegházba pumpálni.
A feladatra rávetette magát a norvég Solsys Mining cég is, amely tavaly decemberben indított egy hasonló, egyéves (és 100 ezer eurós, azaz 38 millió forintos) projektet. Ők sikerrel termesztettek babot, amihez tápanyagforrásként szimulált regolitot használtak.