Kína: a sárkány közbelép

Kína a közgazdászok szerint a világgazdaság motorja. Amikor azon aggódunk, hogy mikor indul újra a gazdaságunk, az első kérdésnek mindenképpen annak kell lennie, hogy még akadozik vagy már pörög ez a motor?

Való igaz, globálisan és regionálisan Kína befolyásol nagyon sok mindent. Sok szempontból az ország ura a járványhelyzetnek. Sokkal nehezebb kérdés, hogy a COVID-19 elleni küzdelemben mekkora veszteségeket szenvedett el? Az ENSZ Világegészségügyi Szervezetét (WHO) nagy nehezen beengedték ugyan az országba, de munkájukat nem nagyon támogatják a hivatalos szervek. Elgondolkodtató, hogy a kínai hatóságok múlt nyáron nyilvánosságra hozták: Vuhanban, ahonnan elindult a világjárvány az eddig közöltnél 50 százalékkal több az áldozat. Biztos, hogy Kínában is voltak és vannak újabb fertőzési hullámok, ám ezeket drákói intézkedésekkel, például tízmilliós nagyvárosok hermetikus lezárásával kezelni tudják.

A kínai gazdaságot mennyire viselte meg a járvány?

A kínai gazdaság, köszöni szépen jól van, újra komoly növekedés előtt áll. Ám ez csak rövid távon igaz. A vírus sokkal nagyobb csapást mért rá, mint gondolnánk. Ám nem a teljesítménnyel van gond, hanem azzal, hogy a világ országai felismerték: borzasztóan ki vannak szolgáltatva Kínának! Éppen olyan stratégiai ágazatokban is, mint a gyógyszeripar vagy a chipgyártás. Ez a jövőben biztosan meg fog változni. Persze az Egyesült Államok, Japán vagy az európai országok nem minden gyártókapacitást költöztetnek haza, mert az nem érné meg nekik. Sokkal inkább arról van szó, hogy Kína gazdasági súlyának ellensúlyozására Vietnamban vagy Indiában is épülnek majd komoly üzemek. Ebbe most komoly pénzek mennek.

Akkor Kína világgazdasági kulcsszerepének vége?

A folyamat elindult, de a változás évekig fog tartani. Ettől még Kína marad a világgazdaság motorja, hiszen mind Európával, mind Amerikával nagyon szorosak a gazdasági kapcsolatai. Komoly egymásrautaltság figyelhető meg ezekben a kapcsolatokban. A pandémia bebizonyította: ha Kína nem termel, az a fejlett országokban komoly ellátási zavarokat okoz. Ez fordítva is igaz, ha a fejlett országok nem fogyasztanak, akkor a kínai gazdaság akadozni kezd.

Nyilván Kína nem fogja tétlenül nézni, hogy a fókusz mondjuk India felé tolódjék…

A kínai külpolitika asszertívvé vált. Az ország a korábban megszokottnál gyorsabban és komolyabban védi az érdekeit. Szinte minden szomszédjával szemben fenyegetőleg lép fel. Távolabb pedig a kínai beruházásokat használják politikai fegyverként. Elérték például, hogy kínai befektetők ne vigyenek tőkét Ausztráliába.

Amerika: még mindig az élen?

Nem lesz ebből hosszabb távon komoly konfliktus?

A világ meghatározó politikai és katonai hatalma az Egyesült Államok. Ezt Kína sem vonja kétségbe és nem holnap készül ennek a szerepnek az átvételére. Az ázsiai ország lassan építkezik, de nagyon figyeli, mi történik a belső perifériáján, Tibetben, Hongkongban, az újgur vidéken vagy éppen a Dél-Kínai-tengeren. Nem több ez egyszerű prevenciónál, hiszen az ukrán példa bebizonyította, hogyan a nagyhatalmak közvetett módon destabilizálni tudnak egy országot. Márpedig senki nem örül, ha a szomszédjában káosz van.

Meglepett, mikor azt mondta, hogy az USA a világ vezető politikai és katonai hatalma, mert ebből a szerepből Donald Trump elnöksége alatt mintha visszaléptek volna…

Az Egyesült Államok az elmúlt években az extrémitások országává vált, amely nagyon komoly belső problémákkal néz szembe. Az évi 25 ezer dollárnál kevesebbet kereső társadalmi rétegek nagyon elszegényedtek. A tőzsdei cégek szárnyalnak, de az ebből származó plusz pénz nem jut el az ott dolgozókhoz. A szegényebb rétegek között nő a munkanélküliség, a vagyoni egyenlőtlenségek sosem látott mértékűek. A társadalmi és politikai instabilitás miatt pedig jobb és baloldalon egyaránt teret nyertek a radikális mozgalmak. Nincs mese, az országnak új modellre kell átállnia. A belső egység helyreállítása mellett ez lesz az új amerikai elnök legfontosabb feladata.

Sikerülhet Joe Bidennek?

A változáshoz pénz kell. A központi bank irdatlan mennyiségű pénzt önt évek óta a piacra. Minden azon múlik, elszabadul-e az infláció? Erre azért van esély és ha bekövetkezik, az komoly gondokat okozhat. Ha nem lesz infláció, szerintem a gazdaság környezetvédelmi alapokon történő újraszervezése és a legendás amerikai innováció megoldhatják az Egyesült Államok problémáit.

Mi lesz a Trump indította kereskedelmi háborúk sorsa?

A Kína ellen indított vámháborúban Biden sem siet békét kötni. Az USA támogatja Tajvant is. Szóval Kínát illetően a célok nem fognak változni, legfeljebb a módszerek finomodnak. Egyébként a kereskedelmi háborúk tapasztalatai vegyesek. Az Egyesült Államokban az elkövetkező években az üzleti szempontokat szerintem újra fogják gondolni. A rövid távú érdekek helyett a hosszú távúakat tartják majd szem előtt, ezért fogják leépíteni a kínai függőségüket.

A hagyományos orosz-amerikai szembenállás már nem világpolitikai tényező?

Az oroszok sem barátai Kínának, hiszen a kínaiak terjeszkednek Szibériában és Oroszország sarkvidéki területein kutatnak nyersanyagok után. Emiatt Putyin akár szövetségese is lehetne Joe Bidennek. Csakhogy közben az oroszok bebörtönzik az ellenzéki politikusokat, idegmérget vetnek be Nyugat-Európában, jelen vannak Ukrajnában, hamis hírekkel árasztják el a világot és kibertámadásokat intéznek az USA és Európa ellen. Szóval adnak munkát az amerikai diplomáciának a jövőben is.

Európa és Magyarország

Európa? Kibékülnek egymással a felek?

A kérdés az, tud-e fontos lenni Európa az Egyesült Államok szempontjából? Ha azt vesszük, hogy a Balkánon hidegháborús hangulat van, Ukrajnában évek óta nem sikerül rendet teremteni, a balti államok inkább az USA-ra számítanak az orosz fenyegetéssel szemben, a semleges Svédország pedig ugyancsak az orosz fenyegetés miatt intenzíven fegyverkezik, akkor sajnos azt kell mondanunk, hogy Európa bizony nem elég fontos Washington számára. Márpedig évtizedek óta az a tapasztalat, ha egy térség nem fontos, azt az USA magára szokta hagyni.

Gazdasági értelemben is magunkra maradhatunk?

Ettől nem tartok. Az Európai Unió a világ legnagyobb egységes belső piaca. Az Egyesült Államoknak, akárcsak a világ összes gazdaságilag fejlett országának, elemi érdeke az európai gazdasági kapcsolatok ápolása és fejlesztése.

Még rá sem tértünk Európa világban betöltött szerepére, máris látható, milyen súlytalanok vagyunk.

Európa még egy jó ideig magával lesz elfoglalva. Egyszerre kell szembenéznünk a pandémiával, annak gazdasági következményeivel és az ebből fakadó társadalmi instabilitással. Mindezt úgy, hogy a vezető európai országokban, például Németországban választások lesznek. Ahhoz, hogy a világban labdába rúgjunk politikai és gazdasági értelemben, az integrációt is tovább kellene építeni. El kéne mélyíteni a költségvetési, egészségügyi, munkaügyi és adózásai együttműködést. Ez persze nem jelentene Európai Egyesült Államokat, de más utat nem látok Európa felemelésére. A gond csak az, hogy nem látni, mekkora kataklizma kell ahhoz, hogy ezen a területen előrelépjünk! Az integrációt elmélyítő politikusoknak, a XXI. Század Robert Schumanjainak egyelőre nincs terük fellépni.

Attól, hogy világpolitikai szempontból törpék vagyunk, még gazdaságilag lehetünk óriások!

A pandémia kétségtelenül kinyitott bizonyos lehetőségeket, amiből az EU is profitálhat. Két komoly problémával azonban szembe kell nézni. Ki fogja mindezt finanszírozni? A közös költségvetés formájában a tagállamok összesített gazdasági erejének mindössze 2 százalékát költheti a közös célok elérésére Brüsszel. A magán tőke bevonása sem lesz egyszerű, mert a brexit miatt Európa elvesztette pénzügyi központját. A másik kérdés pedig, hogy ki fogja az új modellt felépíteni? Lesz-e elég munkáskéz? Fennmarad-e társadalmi mobilitás? Vagy az összes munkaerőt felszívják a Párizs-Berlin tengelyhez tartozó fejlett gazdaságú országok, a többiek meg csak tengődnek?

Mely országokra, régiókra érdemes figyelni 2021-ben? Hol lesznek a világpolitika forró pontjai?

Meglepő lehet, de Európában is kirobbanhat komoly konfliktus, mégpedig a brexit miatt Észak-Írországban! Arrafelé olyan a hangulat, mint Kína és Tajvan között. Nagyon aktív ország Törökország, amelyik a Közel-kelet vezető hatalmává szeretne válni és ehhez a katonai ereje is megvan. A török külpolitika kockázatvállaló, nem fél a konfrontációtól még az európai országokkal, például Ciprussal vagy Görögországgal szemben sem. És felhívnám a figyelmet egy klímaváltozásból eredő konfliktusra is: Egyiptom és Etiópia között komoly nézetkülönbségek támadt amiatt, hogyan osztozzanak a Nílus vízén? Ám a legveszélyesebbnek mégsem ezeket a vitákat tartom, hanem a kiberhadviselést. Láthatatlan háború dúl az online világban, amely minden országot, minden vállalkozást fenyeget!

Áttekintettük a világpolitika és a világgazdaság legfontosabb kérdéseit. Mindezt szem előtt tartva milyen tanácsokat adna egy magyar vállalkozásnak? Mire figyeljen 2021-ben?

Kínával kezdtük, fejezzük is be Kínával. Arra nem számítanék, hogy a világgazdasági átrendeződésből Magyarország vagy a szűkebb régiónk sokat profitálhatna. Az elmúlt tíz évben az Európába érkező kínai működő tőke fele három országba, Németországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába érkezett. A fontossági sorrend ezután sem fog változni, bármennyire szeretnénk is, régiónk ezen a területen labdába sem rúghat. Arra viszont fel kell készülnie minden magyar vállalkozásnak, hogy a kínai függőség lassú leépítése, azaz a gyártási kapacitások átrendezése, az ellátási lánc újragondolása miatt valószínűleg mindennek emelkedni fog az ára. Beépül a reziliencia költsége az árba. Ráadásul az ellátási lánc átszervezése miatt az elosztásban is lehetnek zavarok. Könnyen lehet, hogy politikai kérdés lesz, melyik ország mikor és mihez juthat hozzá.

A másik kiemelt terület a kibervédelem. Minden vállalkozásnak az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a saját infrastruktúrájának megvédésére, mert bárki, bármikor célponttá válhat!