A Facebookhoz és az Instagramhoz hasonló platformok igazi nagyhatalomnak számítanak a közösségi média piacán. Olyan előnyökre tettek szert, amelyekkel az új belépők nem tudják felvenni a versenyt. Sokan monopol helyzetet kiáltanak. De van, aki ennél is tovább ment. A Los Angeles Dodgers egykori tulajdonosa, a milliárdos ingatlanmogul Frank McCourt szerint a Facebookhoz hasonló vállalatok veszélyt jelentenek a demokráciára és a kapitalizmusra. Az üzletember nincs egyedül az aggodalmával. A világ kormányai új törvényekkel és szabályozásokkal akarják kordában tartani a közösségi média vállalatokat, míg mások a startupok új generációjától várják a megoldást. McCourt úgy döntött, a saját kezébe veszi az ügyet.

Szabadság projekt

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a Facebook hatalmas mennyiségű adatot tárol a felhasználóiról, az emberek kapcsolataitól kezdve egészen a vásárlási szokásaikig. Ezek az információk óriási értéket hordoznak magukban, amit a Facebook igyekszik is kihasználni. Frank McCourt a kriptovaluták alapjául szolgáló blokklánc hálózatban látja a megoldást, nagy terve pedig a Project Liberty nevet viseli. A Liberty a Facebookhoz hasonlóan a felhasználók összes tevékenységeit és adatait eltárolná, viszont lenne egy nagy különbség. Az összes megszerzett információ nyilvános lenne. Persze ez nem azt jelenti, hogy boldog-boldogtalan látná, hogy a szomszéd Marika néni milyen oldalakat követett be az elmúlt héten. A lényeg az, hogy a Project Liberty a Facebookkal ellentétben nem sajátítaná ki a felhasználók adatait. Bármely új startup hozzájuk férne, így hatalmas verseny alakulna ki a cégek között, ahol az nyer, aki legjobb szolgáltatást nyújtja. Ezáltal megszűnne például a Facebook monopol helyzete. Ráadásul a felhasználók is szabadon átvihetnék a kapcsolataikat és a beállításaikat egyik platformról a másikra.

A kriptovaluták esetében a tokenek információit a blokklánc hálózat a felhasználók digitális pénztárcáiban tárolja. Erre építene a Project Liberty is, csak esetében a tárolt információk a felhasználók adatai lennének. Így elkerülhető lenne, hogy egy cég egyeduralkodóvá váljon a piacon. Frank McCourt 100 millió dollárt különített el a projekt megvalósítására. 75 millió dollárt fordít a technológia kifejlesztésére, melynek főszereplői a washingtoni Georgetown Egyetem és a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete. A maradék 25 milliót a piaci szereplőknek szánja, annak fejében, hogy a pénzből a cégek olyan hálózatokat építenek ki, melyek elősegítik a Project Liberty elterjedését. A Twitter alapítója, Jack Dorsey is hasonló kezdeményezésekben látja a megoldást.

Akadnak kétségek

A közösségi média platformok tartalmainak moderálása jelenleg is nagy kihívást jelent a cégeknek, sokan azonban úgy vélik, hogy egy decentralizált hálózat az agresszorok javát szolgálná. Ha valakit kitiltanak egy közösségi oldalról a megnyilvánulásai miatt, a blokklánc segítségével könnyedén átviheti a teljes követőbázisát egy megengedőbb oldalra. McCourt szerint ennek pont az ellenkezője igaz, hiszen bármikor vissza lehet keresni, hogy ki, mit, hol és mikor posztolt.

Ennél azonban nagyobb kihívások is várnak a szabadság projektre. Ahhoz, hogy sikeres legyen McCourt ötlete, a világ összes felhasználójának meg kellene változtatnia az internetezési szokásait. Gondoljunk csak bele, a Facebooknak jelenleg közel 3 milliárd felhasználója van. Nem lesz egyszerű meggyőzni ennyi embert, hogy pártoljanak át a Libertyhez.