Három napig tart a munkahét a londoni Cityben?
A Placemake.io és a Visitor Insights kutatása alapján úgy tűnik, hogy egy átlagos munkahét csak keddtől csütörtökig tart a londoni Cityben, ami a világ egyik üzleti-pénzügyi központja. A kutatók azután jutottak erre a következtetésre, hogy megvizsgálták több mint 500 utca anonimizált telefonadatait az Egyesült Királyságban 2019 és 2022 között - írja a BBC.
A felmérés eredménye szerint az említett három napon rendkívül forgalmas a City. Viszont hétfőn az aktivitás csak 50-60 százaléka annak a szintnek. A péntekek pedig majdnem olyan csendesek, mint a hétvégék. Tehát leginkább három nap húzzák az igát az ott dolgozók.
Viszont a klasszikus munkahét első és utolsó napján több külvárosi területen és kisvárosban is megnövekszik az emberi aktivitás. Ezt a szakértők az otthoni munkavégzés terjedésével is összefüggésbe hozzák. Emellett ezeken a napokon igen forgalmasak a tengerparti városok is.
Párizs lett az új London
Úgy tűnik, hogy az utóbbi években egyébként is csökkent London pénzügyi szerepe a nagyvilágban. 2016-ban a londoni tőzsde részvényeinek az összeértéke 1400 ezer milliárd dollárral múlta felül azokét, amelyekkel a párizsin lehetett kereskedni. Azonban a közelmúltban megfosztotta Párizs Londont az elsőségétől: a francia főváros piaca 2823 ezer milliárd dolláros értéket mutatott néhány hete az egyik nap végén, amíg a brit 2821 ezer milliárdost.
A franciák örömét beárnyékolhatja, hogy az ő gazdaságuk sem áll jól, de a brit annál is rosszabbul. Különösen kiábrándító a közepes vállalkozások helyzete az Egyesült Királyságban, miután a gazdasági nehézségek miatt csökkent a vásárlási kedv: 12 hónap alatt 17 százalékot esett a tőzsdei indexük a szigetországban. A visszaesés másik oka, hogy a font az eurónál is többet veszített az árfolyamából a dollárral szemben.
Párizsban a tőzsde index 47 százalékkal nőtt hat és fél év alatt, mióta a britek megszavazták a kilépést az Európai Unióból. Eközben a londoni csak 16 százalékot emelkedett
Nemcsak a brexit okozza a londoni City lemaradását, hanem az is, hogy ott nagyobb a részesedése az olajnak és a bányászatnak, mint Párizsban. Ezek kiszámíthatatlan részvények. Aztán ott vannak a bankok és a biztosítók, melyek küszködtek abban az időszakban, amikor a nemzeti bankok zéró kamatlábat alkalmaztak. Végül pedig ott vannak az olyan gyatrán teljesítő ágazatok, mint a telekommunikáció vagy az energiaszolgáltatás
- nyilatkozta Russ Mould, az AJ Bell szakértője.
