Egy ember épp a metaverzumban van, a fején egy VR headset látható

Napjainkban igen divatossá vált a metaverzum kifejezés, ezért elérkezettnek láttuk az időt, hogy részletesebben is bemutassuk a technológiában rejlő lehetőségeket és kihívásokat. Cikkünkben 5 fontos tudnivalót gyűjtöttünk össze.


Mi az a metaverzum?

Sokan nem tudják, de a „metaverzum” kifejezést először Neal Stephensen használta Snow Crash (Lavina) című, 1992-ben kiadott regényében. Stephensen egy olyan virtuális világként mutatta be a metaverzumot, ahol az emberek digitális avatárok segítségével lépnek kapcsolatba egymással. Az olyan filmek, mint a „The Matrix” és a „Ready Player One” remekül szemléltetik ezt az elképzelést.

Valami nagyon hasonlót szeretnének megalkotni korunk technológiai gurui. A kifejezés akkor vált igazán népszerűvé, amikor Mark Zuckerberg júliusban bejelentette: a Facebook legkésőbb 2026-ban már metaverzumként fog funkcionálni. Zuckerberg egy olyan virtuális világot akar létrehozni, ahová bárki, bármikor könnyedén „beugorhat”. Fejlett eszközei segítségével szoftvere pontos képet alkotna rólunk, így a virtuális térben úgy találkozhatunk és beszélgethetünk egymással, mintha valóban egy helyiségben lennénk. Képzeljük el, ahogy a kanapén pihenünk, és ott ül mellettünk a több száz kilométerre lévő családtagunk élethű mása. Vagy részt veszünk a barátunkkal egy koncerten úgy, hogy valójában két különböző kontinensen vagyunk.

A lehetőségek tárháza jóformán végtelen. A munka világa is átalakulna, a felhasználók komplett irodákat hozhatnak létre a metaverzumban, ahol új szintre emelhetik a távmunkát és az online meetingeket. A virtuális tér előnye, hogy nincs méretbeli megkötése, így a közösségi „helyszínekhez" annyi felhasználó csatlakozhat, amennyit az alkotó szeretne. És természetesen ezek a virtuális terek teljesen személyre szabhatók.

A metaverzumnak köszönhetően eltűnhetnek a határok, átalakulhat az oktatás, és a művészek is felvirágozhatnak.

Miért érdekli ennyire a vállalatokat a metaverzum?

Az elmúlt hónapokban az közösségi hálókon vírusént terjedt el egy 1995-ben készült videó, amelyben a népszerű amerikai televíziós műsorvezető, David Letterman Bill Gates-t kritizálja. Bill Gates az akkor még gyerekcipőben járó internet lehetőségeiről beszélt. Letterman gúnyos megjegyzéseivel lényegében nevetség tárgyává tette az internet gondolatát. Mind tudjuk, végül kinek lett igaza. Sokan ezzel a beszélgetéssel állítják párhuzamba azoknak az embereknek a kritikáit, akik szerint a metaverzum (más néven a web3) csak egy múló ábránd.

Az internet, a közösségi média és az okostelefonok mindennapi eszközökké váltak, a technológiai cégek pedig a digitális forradalom következő szintjét látják a metaverzumban.

A Facebook a mobilinternet utódjának tekinti a metaverzumot. A világ legértékesebb chipfejlesztője, az Nvidia szintén lelkesen készül a változásra.

A kínai közösségi és videojáték-óriás, a Tencent szeptember óta közel száz metaverzumhoz kapcsolódó védjegykérelmet nyújtott be, az Alibaba e-kereskedelmi vállalat szintén több kapcsolódó védjegyet is bejegyzett. Egy nappal azután, hogy a Facebook bejelentette névváltoztatását, a Baidu kínai keresőóriás levédette a "metaapp" kifejezést. A világ legnagyobb elektronikai gyártója, a Foxconn is jelezte, hogy részese akar lenni a metaverzum ellátási láncának.

Röviden, tömören, mindenki úgy véli, hogy a metaverzum egy óriási kiaknázatlan aranybánya, ezért gőzerővel azon dolgoznak, hogy a lehető legjobb megoldásokat kínálják az iparági szereplőknek, hogy minél nagyobb szeletet hasíthassanak ki a „metatortából”.

Milyen technikai kihívásokkal kell megküzdeni?

Ahhoz, hogy a felhasználók magával ragadó élményben részesüljenek, szupergyors és alacsony késleltetésű adatátvitelére lesz szükség. Irdatlan mennyiségű információról beszélünk, így elengedhetetlen az olyan, vezeték nélküli hálózatok fejlesztése és elterjedése, mint az 5G.

Az összetett algoritmusok futtatásához nagy teljesítményű félvezetőkre lesz szükség (itt jön képbe az Nvidia, vagy a TSMC).

A metaverzum szerves részét képezik a virtuális valóság (VR) headsetek, ugyanis a felhasználók ezek segítségével léphetnek be a virtuális világba. A jelenlegi VR fejhallgatók nehezek, és gyakran rossz felbontást nyújtanak, ami szédülést vagy hányingert okoz hosszabb használat után. A fejlett funkciók, például a kézmozdulatokkal történő navigáció pedig jelentősen csökkentik az akkumulátor élettartamát. Ergo a VR eszközöket fejleszteni kell.

A kulcsfontosságú technológiák közé tartoznak továbbá az AR fejhallgatók, a többdimenziós grafikai és mesterséges intelligencia szimulációk, a hatalmas számítási teljesítmény, valamint felhasználói avatarok létrehozására szolgáló szoftverek és hardverek, hogy csak néhányat említsünk.

A szkeptikusok többnyire a fenti okokra, nevezetesen a technológia fejletlenségére, kiforratlanságára hivatkozva kritizálják az úttörő törekvéseket.

Már működik

Jó esély van rá, hogy már jártál legalább egy metaverzumban. A legtöbb videojáték, amelynek saját, meghatározott szabályok szerint működő, szabadon bejárható világai, univerzumai vannak, metaverzumnak minősül. Az ágazati elemzők arra számítanak, hogy a játékipar lesz az egyik tartóoszlopa a metaverzumnak. Így már nem is olyan meglepő az a brutális játékstúdió-felvásárlási hullám, ami az elmúlt hónapokban indult. Elég csak a Microsoft friss, 69 milliárd dolláros Activision Blizzard felvásárlási ügyletére gondolni.

További érdekesség, hogy egyes platformok már virtuális telkeket is árulnak, amelyekre óriási kereslet mutatkozik.

A Decentraland a világ egyik első és legnagyobb, digitális életteret üzemeltető vállalata. A platform az ethereum blokkláncon üzemel. A Decentraland egy olyan online környezetet, egyfajta metarvezumot alkotott, ahol a felhasználók virtuális földeket vásárolhatnak, különböző digitális épületeket látogathatnak, és találkozhatnak más avatárokkal.

A Decentraland világában nagyjából 90 ezer virtuális telek található. A parcellákra a tulajdonosok kedvük szerint építkezhetnek, szolgáltatásokat nyújthatnak, termékeket árulatnak, sőt, még elő eseményeket is szervezhetnek.

A tulajdonjogokat NFT-k, azaz nem-helyettesíthető-tokenek formájában vásárolják meg a felhasználók. Decentraland saját valutával, pontosabban kriptovalutával rendelkezik, ami a MANA neve viseli. Csak és kizárólag MANA-val lehet a platformon vásárolni. Az egész rendszer úgy működik, mint egy felturbózott ingatlanpiac. A nagytőkések meglátták a platformban rejlő lehetőségeket, és befektetésként elkezdték felvásárolni a virtuális telkeket.

A Decentraland a közelmúltban nyélbe ütötte története eddigi legértékesebb üzletét. A Tokens.com leányvállalata, a Metaverse Group 618 ezer MANA-t, akkori árfolyamon számítva több mint 792 millió forintot fizetett egy telekért. Érdekességképp megjegyezzük, pár nap alatt megugrott a MANA árfolyama, így a hozzávetőlegesen 565 négyzetméteres telek máris több mint egymilliárd forintot ér.

Van okunk az aggodalomra?

A technológiai fejletlenség mellett a legnagyobb kockázatot az adatvédelem és kiberbiztonság jelenti.

David Reid, a Liverpool Hope Egyetem mesterséges intelligenciával és térinformatikával foglalkozó professzora a metaverzum szabályozását szorgalmazza, mielőtt "a technológia a következő 5-10 évben valósággá válna”.

A metaverzumnak komoly következményei lesznek – fantasztikus előnyökkel és félelmetes veszélyekkel jár. A metaverzum nagyon korai szakaszában járunk, de beszélnünk kell a lehetséges problémákról, mielőtt egy olyan útra lépünk, ahonnan már nem tudunk visszafordulni

-mondta a professzor.

Mások arra mutattak rá, hogy munkahelyeinket és otthonainkat érzékeny, nagy teljesítményű kütyükkel fogjuk telepakolni, amelyek könnyedén lekövethetik minden mozdulatunkat. Éppen ezért minden vállalatnak, amely valamilyen kapcsolatban áll a metaverzummal, minimum egy átláthatósági tervet kellene készítenie.

Mindenesetre a komolyabb szabályozások még váratnak magukra. A kriptovalutákból kiindulva ez valószínűleg sokáig nem fog változni.

The Conversation

Ne hagyd ki!