Arra kérte a pakisztániakat a kormány, hogy kevesebb teát fogyasszanak, mert ezzel is támogathatják az ország gazdaságát.
Egy átlagos pakisztáni évente 1 kiló teafüvet használ el, ha ez csökkenne, akkor az országnak kevesebbet kellene importcikkekért fizetnie. A dél-ázsiai államban 221 millióan élnek.
Sok kicsi sokra megy
Az ország devizatartaléka vészesen alacsony, jelenleg kevesebb mint két hónapra elegendő az összes szükséges importcikk beszerzésére.
Pakisztán a világ legnagyobb teaimportőre: tavaly több mint 600 millió dollár értékben rendelt teát az országba. (Ez éppen akkora összeg, amelyet a magyar kormány egyes számítások szerint évente nyerhet az orosz olajon.)
A kormány egyik vezető minisztere, Ahszan Iqbal felhívást intézett a nemzethez:
arra kérek mindenkit, hogy egy-két csészével csökkentse a napi teafogyasztását, mert kölcsönből importáljuk a teát.
A politikus arra is javaslatot tett, hogy
a kereskedők este fél 9-kor zárják be piaci standjaikat, hogy így is spóroljanak az áramon.
Miután az ország devizatartaléka vészesen fogy, a kormány kénytelen csökkenteni a magas importköltségeket.
A teaivás visszafogására vonatkozó kérés nagyot ment a közösségi médiában. Sok hozzászóló kétségbe vonja, hogy az ország súlyos pénzügyi gondjai ilyen módon lennének kezelhetők.
Válságkezelés
A pakisztáni devizatartalék a február 16 milliárd dollárról június első hetére 10 milliárd dollárra esett vissza, ez már a következő két hónapra szükséges importáru költségeit sem fedezi.
Májusban a kormány megtiltotta egy tucat nem létfontosságú luxuscikk importját,
hogy így is védje az ország maradék devizáját.
A gazdasági válság az első nagy teszt az áprilisban kormányfővé választott Shehbaz Sharifnak, aki a bukott Imran Khan helyét vette át. Eskütétele után Sharif élesen kritizálta az előző kormányt, amely szerinte rosszul kezelte a gazdaságot, és kijelentette, hogy a helyreállítás nagyon nehéz lesz.
A múlt héten a pakisztáni kabinet nyilvánosságra hozta 47 milliárd dollár összértékű tervezett költségvetését, amellyel a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) próbálják meggyőzni arról: indítsa újra 6 milliárd dolláros mentőcsomagját.
Az IMF-fel az ország vezetése még 2019-ben állapodott meg a mentőcsomagról, de később befagyasztották. Az ország már akkor is gazdasági krízishelyzetben volt az alacsony devizatartalék és az évek óta stagnáló gazdasági növekedés miatt.
Pakisztán és Srí Lanka volt a két első állam, amelyet nagyon megütött az ukrajnai háború, hogy ez miért történhetett meg, arról itt írtunk.
