A magyar lakosság háromnegyedének már létezik valamennyi megtakarítása, és egyre többen tekintenek néhány évnél távolabbra is. Az OTP Bank 2026-os Öngondoskodási Indexe alapján azonban a pénzügyi tudatosság és a tényleges félretétel között továbbra is jelentős a különbség.
Az összesített index az előző évi 53-ról 51 pontra csökkent. Ez elsőre kedvezőtlennek tűnhet, ám a tényleges pénzügyi lépéseket mérő aktivitási mutató 60-ról 61 pontra emelkedett. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a megtakarításokról és az öngondoskodásról kevesebb szó esett a médiában és a közbeszédben. Az ezt mérő mutató 38-ról 33 pontra, míg a hozzáállást vizsgáló index 59-ről 57 pontra mérséklődött.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a 18–29 évesek hozzáállása továbbra is a legkedvezőbb a vizsgált korcsoportok között. Ráadásul egy év alatt 38-ról 31 százalékra csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik szoronganak a jövőjük miatt. A teljes vizsgált népességben ugyanez az arány 42-ről 39 százalékra mérséklődött, idézi a kutatást a Bank360.
A fiatalok a konkrét pénzügyi döntéseknél is egyre aktívabbak. Az OTP Nyugdíjpénztár új belépőinek 42, az Egészségpénztár új tagjainak pedig 44 százaléka 35 év alatti. Pénzügyi ismereteiket már nem kizárólag a családtól és az iskolában szerzik. A digitális felületek, sőt a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap a tájékozódásukban.
A megtakarítással rendelkezők aránya egy év alatt 74-ről 75 százalékra nőtt, az öt-tíz évre előre tervezőké pedig 12,5-ről 14,5 százalékra emelkedett. Utóbbi javulás főként a 30–49 éveseknél figyelhető meg. A rendszeres megtakarítás azonban nem lett érdemben gyakoribb. Sokan továbbra is csak akkor tesznek félre, ha a hónap végén marad pénzük.
A nyugdíjas évekkel kapcsolatban is általános jelenség a bizonytalanság. A megkérdezettek körülbelül kétharmada úgy számol, hogy az állami nyugdíját saját forrásból is ki kell majd egészítenie. Az erre készülők körében 35-ről 38 százalékra nőtt azok aránya, akik megtakarításokra, biztosításokra vagy pénztári megoldásokra támaszkodnának.
Az OTP szakértői szerint ezért a következő nagy feladat a rendszeresség kialakítása. Ebben a pénzügyi oktatásnak és a családi mintáknak is fontos szerep jut. A friss adatok alapján tehát egyre több magyar gondol a jövőjére, de a valódi pénzügyi biztonsághoz az alkalmi félretételből tartós szokásnak kellene válnia.
