A három államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma – az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás – mindegyikénél a befizetések 20 százalékát, együttesen évente legfeljebb 280 ezer forintot térít vissza az állam a befizetett személyi jövedelemadóból (SZJA). Míg azonban a pénztárnál és a NYESZ-nél kizárólag a saját befizetett adódból igényelhető a támogatás, a nyugdíjbiztosításnál a szerződő és a biztosított személye elválhat egymástól.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha te nem fizetsz SZJA-t, de egy családtagod – például a házastársad – igen, akkor ő szerződőként megkötheti a biztosítást a te javadra. Ilyenkor a díjat ő fizeti, a jóváírás pedig az ő adókeretéből érkezik a te megtakarítási számládra, feltéve, hogy ténylegesen megfizetett legalább akkora összegű SZJA-t. A nyugdíjbiztosítás további előnye, hogy a 65 éves hozzáférési korhatár a szerződéskötéskor rögzül, így egy későbbi korhatáremelés nem érinti, ráadásul kedvezményezett is megjelölhető, amivel a megtakarítás nem válik a hagyaték részévé.
A konstrukcióban évi 650 ezer forintos befizetésig jár a maximális, 130 ezer forintos jóváírás. A Bankmonitor számításai szerint ha valaki húsz éven át kihasználja ezt a keretet (havi 54 167 forintos befizetéssel), az a hozamok nélkül is 2,6 millió forintnyi állami támogatást jelent. Évi 6 százalékos nettó hozamot feltételezve a saját befizetések 24,56 millió forintra nőnek, ám a következő évek júniusában beérkező és szintén kamatozó jóváírás további 4,54 millió forinttal növeli a végeredményt. Így a megtakarítás végösszege elérheti a 29,1 millió forintot, ami 18,5 százalékos pluszt és 7,5 százalékos tényleges éves hozamot jelent a támogatás nélküli forgatókönyvhöz képest. Fontos azonban figyelni a határidőre, mert az adójóváírási keret naptári évhez kötött, és utólag már nem pótolható.
A magyar középkorúak átlagosan 35 millió forint megtakarítást tartanak szükségesnek 65 éves korukra ahhoz, hogy állami nyugdíj nélkül is vállalható életszínvonalat biztosítsanak maguknak - derült ki a K&H biztos jövő kutatásának második negyedéves eredményeiből. A budapestiek átlagosan 44 millió forinttal számolnak, a városokban 36-38 millió forint körüli összeget említettek, míg a falvakban 29 millió forint volt az átlag.
Arra a kérdésre, hogy havonta mennyit kellene félretenni a vállalható nyugdíjas életszínvonalhoz, a szélsőértékek nélkül számított átlag most 49 ezer forint volt. Ez elmarad a 2024-es 56 ezer és a 2025-ös 54,7 ezer forinttól, ugyanakkor továbbra is meghaladja a 2021-ben mért 43 ezer és a 2022-es 46 ezer forintos szintet. A leggyakrabban említett havi összeg most 50 ezer forint volt.
