A bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, azaz a bélmikrobiom az utóbbi évek egyik legintenzívebben kutatott tudományos területévé vált. A szakemberek szerint ezek a mikrobák messze nem csupán az emésztési folyamatokban játszanak szerepet, hanem szoros kapcsolatban állnak az immunrendszer megfelelő működésével, a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok szabályozásával, valamint az általános anyagcsere-egészséggel is.
A Nature folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók több mint 34 ezer ember bélmikrobiom-mintáját elemezték. A vizsgálat fő célja az volt, hogy azonosítsák azokat a specifikus baktériumtípusokat, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók a kedvező egészségügyi mutatókkal és a hatékonyabb anyagcserével. Az átfogó elemzés során összesen 50 olyan baktériumfajt sikerült elkülöníteniük, amelyek jelenléte és egyensúlya kulcsfontosságú a szervezet optimális működéséhez.
A kutatási eredmények világosság tették, hogy a bélflóra egészsége nem egyetlen varázsösszetevőn vagy étrend-kiegészítőn múlik. A jótékony baktériumok támogatásához és elszaporodásához a rostokban, valamint növényi eredetű bioaktív vegyületekben – például polifenolokban – gazdag, sokszínű táplálkozásra van szükség.
A legjobb eredményeket azok az étrendek nyújtják, amelyek rendszeresen tartalmaznak sokféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, diófélét, olajos magvat, teljes kiőrlésű gabonát, valamint különféle fűszernövényeket és fűszereket. Ez a változatosság biztosítja a különböző baktériumok számára szükséges tápanyagokat, így hozzájárulhat a mikrobiom sokszínűségének fenntartásához.
Bár a pontos hatásmechanizmusok feltárásához további vizsgálatok szükségesek, az már bizonyított, hogy a változatos növényi étrend hosszú távon az egész szervezet jóllétét szolgálja. Bővebben a témáról a Magyar Mezőgazdaság cikkében lehet olvasni.
Ezekre az eredményekre rímel a „zöld mediterránnak" is nevezett étrend, amelynek jótékony hatásai sokoldalúak: javíthatja az anyagcserét, csökkentheti a gyulladást, sőt bizonyos genetikai hátrányokat is ellensúlyozhat.
A zöld mediterrán étrend sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, teljes kiőrlésű gabonát és egészséges zsiradékot tartalmaz, miközben a húsfogyasztást szinte teljesen növényi fehérjékkel váltja ki. Különösen fontos szerepet kapnak benne a polifenolokban és folátban gazdag élelmiszerek.
A Clinical Nutrition folyóiratban megjelent vizsgálat szerint a résztvevők vérében magasabb volt a folátszint, mint a hagyományos mediterrán étrendet vagy általános egészséges táplálkozási ajánlásokat követőknél. A folát a B-vitaminok közé tartozik, és fontos szerepet játszik a sejtek működésében, valamint a DNS előállításában és szabályozásában.
A magasabb folátszint jobb inzulinérzékenységgel, alacsonyabb gyulladásos értékekkel, kedvezőbb vérzsírszinttel, illetve kevesebb zsigeri és májzsírral társult. Vagyis a zöld mediterrán étrend több, szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó kockázati tényezőre egyaránt jó hatással lehet.
