Az úgynevezett „második étkezés hatása” egy évtizedek óta vizsgált anyagcsere-jelenség, amelynek lényege, hogy egy korábbi étkezés képes mérsékelni a következő étkezést követő vércukor- és inzulinválaszt. A vizsgálatok kimutatták, hogy a rostban gazdag, alacsony glikémiás indexű, valamint a magasabb fehérjetartalmú reggelik nemcsak a délelőtti vércukorszintet tartják egyensúlyban, de az ebéd utáni hirtelen kiugrásokat is csökkenthetik - írja a Magyar Mezőgazdaság.
A jelenség hátterében a tápanyagok fokozatosabb felszívódása, valamint a fermentálható rostok és a rezisztens keményítők állnak. Ezek eljutnak a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok fermentálják őket, elősegítve a kedvezőbb glükózválaszt a későbbi étkezéseknél. A tapasztalatok szerint a 2-es típusú cukorbetegséggel élőknél a reggeli elfogyasztása után mérsékeltebb volt az ebéd utáni vércukor-emelkedés, mint a reggeli teljes kihagyásakor.
A szakértői megállapítások szerint ugyanakkor ez nem egy univerzális fogyókúrás trükk vagy orvosi terápia, és nem létezik egyetlen „tökéletes” reggeli sem. A mindennapokban a gyors szénhidrátok helyett a teljes értékű gabonák, zöldségek, gyümölcsök, valamint a fehérjék (tojás, túró, joghurt) és egészséges zsírok (magvak, avokádó) kombinációja ajánlott. A szervezet összetett működését jól szemléltető jelenség fő tanulsága így nem az, hogy kötelező reggelizni, hanem az, hogy az étkezésünk összetétele messze túrmutathat az adott pillanaton.
A mediterrán étrendet régóta a legegészségesebb táplálkozási formák között tartják számon, egy új kutatás szerint azonban létezik nála is kedvezőbb változat. A „zöld mediterránnak" nevezett étrend jótékony hatásai sokoldalúak: javíthatja az anyagcserét, csökkentheti a gyulladást, sőt bizonyos genetikai hátrányokat is ellensúlyozhat - írtuk a közelmúltban.
A zöld mediterrán étrend sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, teljes kiőrlésű gabonát és egészséges zsiradékot tartalmaz, miközben a húsfogyasztást szinte teljesen növényi fehérjékkel váltja ki. Különösen fontos szerepet kapnak benne a polifenolokban és folátban gazdag élelmiszerek.
A Clinical Nutrition folyóiratban megjelent vizsgálat szerint a résztvevők vérében magasabb volt a folátszint, mint a hagyományos mediterrán étrendet vagy általános egészséges táplálkozási ajánlásokat követőknél. A folát a B-vitaminok közé tartozik, és fontos szerepet játszik a sejtek működésében, valamint a DNS előállításában és szabályozásában.
A magasabb folátszint jobb inzulinérzékenységgel, alacsonyabb gyulladásos értékekkel, kedvezőbb vérzsírszinttel, illetve kevesebb zsigeri és májzsírral társult. Vagyis a zöld mediterrán étrend több, szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó kockázati tényezőre egyaránt jó hatással lehet.
