A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok új növények kipróbálására ösztönzik a gazdákat. A csicseriborsó – amely a világ harmadik legfontosabb hüvelyes növénye – sokak figyelmét felkeltette, hiszen mélyre nyúló karógyökereinek köszönhetően jól bírja a szárazságot, és olyan régiókban is megél, ahol a szója vagy a kukorica már alig terem.
Hüvelyesként javítja a talaj termékenységét, a vetésforgóban jó kiegészítője lehet a szójának, és száraz években sokszor jobban teljesít, mint más kultúrák. A gyakorlat azonban vegyes képet mutat: egy biogazda például három év alatt egy jó, egy közepes és egy teljesen sikertelen termést könyvelhetett el – mindezt magas vetőmagköltségek mellett - írja az Agroinform az Agrarheute.com cikke alapján.
A túl mélyre vagy nedves talajba vetett magok gyorsan rothadnak, az egyenetlen kelés pedig gyakori probléma. Sok esetben azonos tételből származó magok is teljesen eltérően fejlődnek – részben a talajban jelenlévő betegségek miatt.
Míg a nyári hőség és szárazság nem jelent komoly gondot számára, addig a párás, csapadékos időjárás komoly veszélyt rejt. Az esőzések késleltetik az érési folyamatot, újabb virágzásokat indítanak el, ami gombabetegségek – például fuzárium és aszkochyta-rothadás – kialakulásához vezethet.
Pedig nagy rá a fogyasztói kereslet. Sok dietetikus a csicseriboprsót "szuperélelmiszernek" tartja, mert egyszerre tápláló, finom és változatosan felhasználható.
A csicseriborsó ugyanis fehérjedús: Kiváló növényi fehérjeforrás, főleg ha nem eszel húst, de sportolóknak is hasznos lehet.
Rostban gazdag: Segíti az emésztést, hozzájárul a jóllakottság érzéséhez, és stabilizálja a vércukorszintet.
Tartalmaz vasat, magnéziumot, folsavat és B-vitaminokat, amik fontosak a sejteknek és az idegrendszernek.
A benne lévő rostok és egészséges szénhidrátok támogatják a szív- és érrendszer egészségét, csökkenthetik a koleszterinszintet.
Készíthetünk belőle humuszt, curry-t, salátát, pörköltet vagy akár ropogós snack-et sütőben megsütve.
Olvasd el ezt is!
