Forrás: Shutterstock
Az ingatlanpiac legjei: venne lakást Budapesten 6,5 millióért? Most van rá esélye!
2021-12-30
Összegyűjtött néhány idei rekordnak számító adásvételt és aktuális hirdetést az egyik legnagyobb hazai ingatlanos portál a saját tételei közül. Mutatunk néhányat.
Összeszedte az általa forgalmazott idei ingatlanpiaci rekordokat az Ingatlan.com. A tulajdonosok és közvetítők 2021-ben 503 ezer eladó ingatlant hirdettek meg a portálon. Ezek közül válogattunk ki néhány rekordot jelentő adásvételt és hirdetést.
A legdrágább eladott ingatlan:
Ezt a címet egy Budapest XII. kerületében lévő – svábhegyi – 2 ezer négyzetméteres telken fekvő 800 négyzetméteres 10 szobás luxuskategóriásként hirdetett családi ház nyerte el. A tulajdonos januárban 765 millió forintos áron kínálta. Júliusra kelt el.
A legdrágább el nem adott ingatlanok:
A december végén még a kínálatban szereplő ingatlanok közül a legdrágább a budapesti Andrássy úton lévő palota, ezért 6 milliárd forintot szeretne kapni az eladó, ugyanannyit, mint tavaly.
A legolcsóbb eladott ingatlan:
Békés megyében, Sarkadkeresztúron egy 1+1 szobás 60 négyzetméteres ház és 780 négyzetméteres telek 350 ezer forintos áron lett az új tulajé.
A legolcsóbb el nem adott ingatlanok:
Az ország legolcsóbban hirdetett ingatlanja a Békés megyei Mezőgyán egyik, 50 négyzetméteres vályogháza. Ezt 440 ezer forintra tartja az eladó.
Minilakás-rekordok:
A fővárosban eladott ingatlanok közül a legkisebb egy Dohány utcai, mindössze 7 négyzetméteres, 5,5 millió forintos lakás volt, amely egy hónap alatt elkelt.
A minilakások közül a legtöbbet egy, a budai Várban található Dísz tér 9 négyzetméteres garzonjáért adtak, ez 17,9 millió forintért került az új tulajdonosához.
Korábban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy országos szinten 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kiadó lakások piacán novemberben az egy hónappal korábbihoz képest, így januárhoz képest már 13 százalékos volt a növekedés - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com legújabb lakbérindexében.
A drágulás ellenére a járvány előtti csúcsot még nem érték el az átlagos bérleti díjak. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben megjegyezte: a 2015-ös szintekhez képest novemberben több mint 42 százalékkal álltak magasabban az albérletárak, ami megközelíti, de nem éri el a 2020 januári csúcsot, amikor közel 46 százaléknál járt a mutató.
Arra is kitért, hogy éves szinten az észak-magyarországi régióban volt a legütemesebb az áremelkedés, az érintett megyékben - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád - átlagosan több mint 12 százalékkal drágultak az albérletek. A többi országrészt - Pest megyét, Közép-Dunántúlt, Nyugat-Dunántúlt, Dél-Dunántúlt, Észak-Alföldet és Dél-Alföldet 7,2-10,5 százalékos növekedés jellemezte.
Budapesten 150 ezer forint az átlagos bérleti díj, de a különbségek óriásiak. A legdrágább városrész az V. kerület, amelyet már 240 ezer forintos havi díj jellemez, ez pedig már megfelel a koronavírus-járvány előtti szintnek. A fővárosban a legolcsóbban a XXIII. kerületben várnak bérlőre a lakások, ezekért 107,5 ezer forintot kell adni havonta.
A fővároson kívüli piacon fordulat történt az előző hónaphoz képest: Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, átlagosan 124 ezer forintért kínálják a kiadó ingatlanokat. Ezzel Fejér megye székhelye megelőzi a novemberben még élen álló Veszprémet, amely novemberben 122,5 ezer forinttal a második volt, Debrecen pedig a harmadik a maga 120 ezres átlagos díjával. Békéscsaba és Salgótarján a legolcsóbb, mindkét megyeszékhely 120 ezres bérleti díjjal "rendelkezett" december közepén - olvasható a KSH és az ingatlanportál közleményében.