Tavaly, a Kaliforniai Egyetemen hasonlították össze, hogy miként javítja a kognitív funkciókat a szundizás, a koffein és a placebo, Meglepő módon a placebo jobban szerepelt, mint a koffein, de messze a szunyókálás bizonyult a legjobb megoldásnak.
Hasonlóan vélekedik James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen. „Tudjuk, hogy ez (a délutáni alvás) egy egyszerű és hasznos módja annak, hogy gyorsan fokozzuk az éberséget, a koncentrációt, a termelékenységet, a kreativitást és a hangulatot. Egy igazi kincsről van szó.” - írja a HVG.
A délutáni alvás pozitív hatásának hátterében neurobiológiai folyamatok állnak, amelyek elősegítik a mentális regenerálódást. A hosszabb ébrenlét során az agyban felhalmozódik egy adenozin nevű vegyület, álmosságérzetet okoz, mivel gátolja az ébrenlétet segítő neuronokat. Alvás során kiürül, és a szunyókálás is lehetővé teszi egy részének kiürülését, ami helyreállítja a kognitív funkciókat.
Érdemes viszont tudni, hogy a szundításra általában rövid időt ajánlanak. Egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával végzett nagyszabású vizsgálat például arra az eredményre jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, és ez a megfigyelés különösen azoknál volt egyértelmű, akik rendszeresen 30 percnél tovább aludtak. Igaz, az ilyen jelenség mögött általában egészségügyi problémák álltak, például elhízás, magas vérnyomás.
Az Oului Egyetem kutatói 3231, egységesen negyvenhat éves résztvevő alvási szokásait vizsgálták viselhető okoseszközökkel egy héten keresztül. Ezt követően tíz éven át követték nyomon a szív- és érrendszeri megbetegedések alakulását.
A napi nyolc óránál kevesebbet alvó résztvevőket lefekvési szokásaik rendszeressége alapján három csoportba sorolták. Az eredmények rávilágítottak, hogy a rendszertelenül alvók körében kétszeres volt a súlyos szív- és érrendszeri események (például szívinfarktus vagy stroke) kockázata a rendszeres lefekvési idővel rendelkezőkhöz képest. A rendszertelen csoportban a lefekvés időpontja átlagosan 108 percet ingadozott a hét folyamán. Ezzel szemben a rendszeres csoportnál ez az eltérés mindössze 33 perc volt - írta a közelmúltban a Portfolio.
Az ébredés időpontjának változékonysága nem mutatott összefüggést a szív- és érrendszer egészségével. Tehát a megfelelő mennyiségű alvás védelmet nyújt a rendszertelen lefekvés káros hatásaival szemben.
Olvasd el ezt is!
Olvasd el ezt is!
