A határozott idejű albérleti szerződések biztonságot nyújtanak mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek, ám az élethelyzetek gyorsan változhatnak. Munkahelyváltás, költözés vagy akár a lakás állapotának romlása miatt sokan szeretnének a szerződés lejárta előtt távozni. Bár ez nem mindig egyszerű, vannak olyan esetek, amikor a jogszabályok vagy maga a szerződés lehetővé teszik a felmondást.
Az első és legfontosabb szempont maga a szerződés. Előfordulhat, hogy a felek már az aláíráskor rögzítik a rendes felmondás lehetőségét, például 30 vagy 60 napos felmondási idővel. Ha ilyen kikötés szerepel a dokumentumban, a bérlő élhet ezzel a jogával.
A második eset, amikor a bérbeadó olyan felújítási vagy korszerűsítési munkálatokat végez, amelyek jelentősen akadályozzák a lakás rendeltetésszerű használatát. Ha például hosszabb ideig nem használható a fürdőszoba vagy a konyha, a bérlő jogosult lehet a szerződés megszüntetésére.
Harmadik lehetőség, ha a lakás egészségre veszélyes állapotba kerül. Súlyos penészesedés, beázás vagy veszélyes elektromos hálózat esetén rendkívüli felmondásra is sor kerülhet. Ilyenkor különösen fontos a problémák dokumentálása és a tulajdonos írásos értesítése.
A negyedik és talán leggyakoribb megoldás a közös megegyezés. Ha a bérlő és a tulajdonos egyetért a szerződés megszüntetésében, a jogviszony bármikor lezárható. Érdemes ilyenkor minden részletet írásban rögzíteni, beleértve a kiköltözés időpontját és a kaució elszámolását is - foglalja össze a lehetőségeket a Hóvége.hu cikkében.
Fontos tudni, hogy önmagában egy új munkahely, külföldi költözés vagy a személyes tervek megváltozása általában nem elegendő indok a felmondásra. A viták elkerülése érdekében minden esetben célszerű írásban kommunikálni és megőrizni a kapcsolódó dokumentumokat.
Fontos kérdés még a kaució. A kaució nem büntetés, hanem biztosíték arra az esetre, ha a bérlő nem teljesítené a szerződésből eredő kötelezettségeit. A tulajdonos a kaucióból fedezheti például az elmaradt bérleti díjat, a ki nem fizetett rezsit vagy a bizonyítható károkat. A rendeltetésszerű használatból eredő természetes elhasználódás azonban nem minősül kárnak.
Budapesten május első hetében 250 ezer forint volt a medián bérleti díj. A legolcsóbb kerületek közé Csepel, Kispest és Kőbánya tartozott, ezekben egyaránt 200 ezer forint volt a kiadó lakások havi középértéke.
A megyeszékhelyek közül Debrecen bizonyult a legdrágábbnak, 232 ezer forintos medián bérleti díjjal, Győr pedig 200 ezer forinttal követte. A másik végletet Békéscsaba jelentette, ahol 115 ezer forint körül alakult az átlagos lakbér. Az albérletpiac tehát továbbra sem olcsó, de a korábbi áremelkedési hullám egyértelműen veszített az erejéből - derül ki az ingatlan.com legutóbbi adataiból.
