Ezzel Magyarország messze elmarad az európai átlagtól (64%). A mentális jóllét romlásával párhuzamosan a kiégés is egyre súlyosabb probléma: kiégés terén is sereghajtók vagyunk. Míg a magyarok közül tízből négy tapasztalt már kiégést vagy jelenleg is érzi magán annak a jeleit, addig a felmérésbe bevontak átlaga 31 százalék.
A riport eredményei alapján az életkor előrehaladtával egyre kisebb az esélye annak, hogy valaki betegszabadságra megy. A magyar 18-24 év köztiek körében 86 százalék azok aránya, akik betegség miatt az elmúlt évben nem mentek dolgozni vagy iskolába, 55 év felett már 50 százalék alatti ez az arány. A betegszabadság mintázata nem csak életkor, hanem nemek szerint is eltér: a férfiak ritkábban mentek betegszabadságra, mint a nők. A magyar férfiak 59 százaléka, míg a nők 63 százaléka ment táppénzre az elmúlt évben - idézi a kutatást a HR Portál.
A STADA Health Report 2025 adatai alapján a kiesett munkanapok elsődleges oka Magyarországon a vírusos vagy fertőző megbetegedés, és nem pedig lelki okokhoz köthető. Feltűnő az is, hogy a mentális egészség hiánya és a kiégés ellenére a riport alapján a magyarok valamivel kevesebb arányban mentek betegszabadságra az elmúlt évben stressz és rossz közérzet miatt, mint a vizsgált országok átlagában.
Az elmúlt évben a magyarok 8 százaléka jelentett beteget kifejezetten stressz miatt. A rossz mentális egészséggel rendelkezők körében ez az arány ennek többszöröse is lehet.
Világszerte drasztikusan romlik a fiatalok mentális egészségi állapota. A mentális betegségek már a 10–24 év közöttiek legalább 45 százalékát érintik - derül ki The Lancet Psychiatry Commission tavaly közölt nemzetközi kutatási eredményeiből. A kormányok azonban az egészségügyi költségvetéseikből átlagosan 2 százalékot fordítanak a kezelésükre. A jelentés szerint még a leggazdagabb országokban is fele annyi a segítség ezen a téren, mint amennyire a társadalomnak szüksége van.
