A repteret megvenni kívánó konzorciumnak az állam mellett a Mol és az Indotek csoport a tagja, de ha úgy alakul, a kormány készen áll a százszázalékos tulajdonszerzésre.
Az állam akár egyedül is vásárolhat
A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap.
A Világgazdaság mai száma szerint már tudni is lehet a repülőtér visszavásárlásának részleteit. A lapot magas rangú források arról tájékoztatták,
- hogy a magyar fél vételi szándéka végérvényes, még karácsony előtt szerződni akar.
- A konzorciumnak az állam mellett a Mol és az Indotek csoport a tagja, de ha úgy alakul, a kormány készen áll a százszázalékos tulajdonszerzésre.
- A legutóbb kínált 4,44 milliárd eurós árra szinte biztos, hogy rábólint a külföldi eladói kör.
Előállhat olyan helyzet, hogy a Budapest Airport Zrt. visszavásárlására összeállt hazai konzorciumból kiszállnak a magánbefektetők, de a magyar kormány ebben az esetben is meg fogja venni a repteret
– erről az ügyletet a legmagasabb szinten ismerő befolyásos forrás beszélt a VG-nek.
Nem repülőteret akarnak venni általánosságban, hanem ezt a repülőteret akarják megvenni, mert a felfogásuk szerint tarthatatlan, hogy az ország teljes mértékben kiszolgáltatott legyen a nemzeti repülőterét illetően külföldi szereplőknek.
A lap forrása kategorikusan kizárta annak a lehetőségét, hogy a Budapest Airportot üzemeltető vállalat kizárólag magánbefektetőkhöz kerüljön. Ha a kormány nem vállal szerepet a tranzakcióban, akkor a piaci érdekeltségek is elállnak.
Megerősítette, hogy a magyar államon kívül az Indotek csoport és a Mol alkotja a konzorciumot. Vagy ebben a felállásban szerzik vissza a ferihegyi infrastruktúrát, vagy az állami fél egymaga. Az már most biztos, hogy a magyar államnak minimum 51 százalékos részesedése lesz, de a végső szám ennél jóval magasabb lehet.
A legújabb ár 4,44 milliárd euró
A lap megjegyzi, a Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel, a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap 23,33, a Caisse de dépot et placement du Québec (ugyancsak kanadai nyugdíjalap) pedig 21,23 százalékban érdekelt.
A VG szerint az állam, az Indotek és a Mol konzorciuma néhány hónappal ezelőtt egy úgynevezett non-binding offer, tehát nem kötelező érvényű ajánlatot tett 4 milliárd euróról szólóan. A második, a közelmúltban benyújtott non-binding offer már 4,44 milliárd euróról szólt. (Vagyis a VG szerint a Bloomberg által a napokban közölt 4 milliárd eurós ajánlat több szempontból is pontatlan: egyrészt nem a friss, hanem egy hónapokkal korábbi ár, másrészt az aktuális összeg ennél 11 százalékkal magasabb.)
Úgy tűnik, közelebb került egymáshoz az eladói és a vevői oldal. Ha a külföldi tulajdonosok figyelembe vesznek minden szempontot, az az érzésem, hogy ezen az árszinten valós az eladási szándékuk. Ez lehet az az összeg, amelyben meg fognak tudni állapodni a dolgok jelen állása szerint
– mondta a VG forrása.
Az adásvételről szóló egyeztetések napi szintűek. Két kikötést mindkét oldal deklarált: a szerződéskötésnek még karácsony előtt, de mindenképpen az idén be kell következnie, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek, a végső határideje pedig jövő március 31.
A napokban írtunk arról, hogy a kormány repülőtér-fejlesztési stratégiájában az a célkitűzés is szerepel, hogy öt-nyolc éves távlatban a mostani egy helyett 4-5 komolyabb repülőtere lesz az országnak. Ebben a cikkben pedig arról számoltunk be, hogy megkezdődött a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út fejlesztésének előkészítése. A Budapest Fejlesztési Központ kérdőívet indított el, amelyben a környéken élők és az itt közlekedők véleményét kéri ki, milyen fejlesztéseket tartanának szükségesnek.
