A szakértő szerint nőhet a kereslet a gyengébb minőségű élelmiszerekre
Fotó: Shutterstock

Eddig tarhatóak fenn az élelmiszerárstopok

Nem várható élelmiszerhiány Magyarországon a következő hónapokban, azonban megnőhet az igény a gyengébb minőségű élelmiszerekre Csányi Attila szerint. A szakértő elmondta azt is, hogy szerinte meddig maradhatnak az élelmiszerárstopok.


Elszálltak az élelmiszeripar költségei

18-19 százalékkal dobta meg az inflációt az alapanyagárak, az energiaárának és a bérköltségek jelentős emelkedése. Ehhez adódtak hozzá az ukrajnai háborúhoz kapcsolható tényezők, a forint gyenge árfolyama az euróval szemben és néhány növekvő adó – idézi Csányi Attilát, a Bonafarm Csoport vezérigazgatóját az Agrárszektor.

Azonban a szakember arra is rámutatott, hogy nem lehet a magas inflációt teljesen a kormány és a háború rovására írni, hiszen a társasági adók csökkentek az elmúlt időszakban és kedvezőbbé vált a támogatási környezet is.

Kedvező adatok is érkeznek a hazai mezőgazdaságból

Csányi mindemellett optimista. Elmondta, hogy a növénytermesztésben Magyarország elegendő árualappal rendelkezik. Ha a készleteket „sikerül megmozdítani”, akkor ezen a térületen nem várható további áremelkedés. Ahogyan a takarmányozásnál sem, mivel a növénytermesztés költségei már beépültek az árakba.

Viszont az infláció nagy vesztese lehet a sertésszektor, ahol nagyjából 30 százalékos áremelkedés tudná kompenzálni a megnövekedett kiadásokat, de nincs lehetőség ekkora drágulásra.

A tejágazatban 5-15 százalékos áremelkedésre számítanak, egy rövid távú emelkedés után az év második felében korrekció várható, a baromfinál pedig várhatóan januárban fognak tetőzni az árak, aztán pedig stagnálásra, vagy visszaesésre lehet számítani

- írja Csányi Attilára hivatkozva a portál.

Még velünk maradhatnak az ársapkák

A vezérigazgató egy ársapkákkal kapcsolatos felmérésükre hivatkozva elmondta, hogy a rövid távon tárolható élelmiszereknél nem nőtt a volumen az utóbbi időben, amíg a hosszú távon eltarthatóknál először emelkedett, majd visszaesett bázisértékre. Azonban nincs alátámasztva, hogy hiány alakulhat ki az egyes termékekből. Emellett a helyettesítő árucikkek áremelkedésére sem találtak meggyőző bizonyítékot. Viszont arra rávilágított a kutatás, hogy a lakosság legszegényebb rétege nagyjából negyedével kevesebbet fizet az élelmiszerekért, mint korábban.

Egyébként Csányi szerint fenntarthatatlanok az ársapkák, ezért minél előbb ki kellene vezetni azokat. Ez nem egyszerű feladat, hónapok alatt 3-4 ütemben lehetne megvalósítani. Körülbelül 2023 első negyedévének a végére érhetne véget a hatósági árazás időszaka.

Előtérbe kerülhetnek a gyengébb minőségű áruk

A vezérigazgató véleménye az, hogy a következő hónapokban áruhiánytól nem kell tartani, azonban valószínűsíthető, hogy nőni fog a kereslet a gyengébb minőségű élelmiszerekre.

A kormányzatnak a következő években oda kell figyelnie, hogy az élelmiszeriparban a támogatásokat a kereslet alapján, célprojektekre használják fel, a növénytermesztés és a növényvédelem és az állattartás terén pedig a Közös Agrárpolitikában foglaltaknak megfelelve járjanak el

- tette hozzá Csányi Attila.

The Conversation

Ne hagyd ki!