Ugyan lassan növekszik a számuk, de egyre nagyobb arányban találkozni a mezőgazdasági járművek között tisztán elektromos meghajtású gépekkel. Jelenleg úgy tűnik, hogy az újrahasznosíthatóság kérdésköre, az akkumulátorok mérete és tartóssága, valamint a töltési ideje jelenti a legnagyobb kihívást az iparág számára.
A mezőgazdaságot is el fogja érni a változás
Jelenleg csak egy kis részét képezik a teljes piacnak a tisztán elektromos, vagy hibrid motorral működő mezőgazdasági gépek, legyen szó akár traktorokról, rakodó- vagy építőipari gépekről. Az agráriumban hasznosított robotoknál, illetve drónoknál valamivel jobb a helyzet. Ezeknél a méretükből és funkciójukból adódóan másfajta energiaellátás nem is igazán jöhet szóba – írja az Agroinform.hu.
A technológia alkalmazása kapcsán kulcskérdés lehet - hasonlóan a személygépjárművekhez - az akkuk (EV-akkumulátorok) élettartama és időbeni kapacitáscsökkenése. (Érdekesség, hogy az elektromos járművek akkumulátorai jellemzően hosszabb élettartammal és nagyobb hatótávval bírnak, mint amekkorával az eredeti terveikben kalkuláltak. A publikált hatótáv, illetve üzemóra esetében kétségtelenül vannak biztonsági „ráhagyások”.)
Erre számíthatunk a közeljövőben
J. B. Straubel a Tesla korábbi technológiai igazgatója és társalapítója. Véleménye szerint az elektromos autók akkumulátorainak élettartamának körülbelül 15 évnek kellene lennie, ami újrahasznosíthatósági szempontból is lényeges kor. Jelenleg azonban jóval rövidebb időre szól a legtöbb elektromos járműakkumulátor garanciája.
A Toyota egyébként azt állítja a hamarosan megjelenő bZ4X-es autójáról, hogy az akkujának a kapacitása 10 év elteltével is 90 százalék felett marad. Ezzel szemben a piaci konkurensei jellemzően úgy számolnak, hogy 8 év után nagyjából 80 százalékra esik vissza az akkumulátoraik kapacitása.
Egyik fő szempont az újrahasznosítás
Az EV-akkumulátorok gyártása során felhasznált nyersanyagok egyébként nem vesznek kárba, ezért később is felhasználhatóak. Ezért a teljes akkumulátorgyártás technológiáját, valamint az akkuk felhasználását, majd 100 százalékos újrahasznosítását egy zárt körként kellene újragondolni. Ez anyagilag is megérné, hiszen egy akkumulátor költéségének az 50-75 százalékát teszik ki a gyártása során felhasznált anyagok.
Egy ilyen eljárással óvhatnánk a környezetet is, hiszen nem csak az emissziócsökkentés kulcskérdés a témában, hanem az áramtermelés és a teljes gyártási folyamat is, ami már a bányákban kezdődik.
A „nullemissziós” meghajtásnak úgy sok értelme nincsen, hogy az akkuk életciklusának a vége nem a környezetbarát újrahasznosítás. Ha pedig az elektromos akkumulátorok körforgása ezt az irányt veszi, az elősegítheti az ilyen meghajtású eszközök mezőgazdasági hasznosítását, már csak a csökkenő költségük miatt is – írja a cikk.
