Ukrán és kínai méz
Tavaly a kínai mézimport mellett megerősödött az ukrán, ahonnan szintén dömpingáron, ellenőrizetlenül érkezik a méz a magyarországi kiszerelőüzemekbe, amelyek ezért nem vásároltak jelentős mennyiségben hazai mézet. A magyar termelők nagy felvásárlók híján közvetlenül próbálják eladni a vevőknek árujukat, amelyre egyrészt nincsenek felkészülve, másrészt a kereslet az infláció hatására csökken, miközben a termelés költségei nőttek. Más uniós országokban is hasonló nehézségekkel szembesülnek a méhészek, ezért az uniós eredetmegjelölés szigorítását és az import minőségellenőrzését sürgetik.
„Ha nem változik a helyzet, tíz-tizenöt éven belül abbamaradhat a méztermelés az Európai Unióban. Ez pedig nemcsak a méhészeket hozza nehéz helyzetbe, hanem a beporzástól függő kultúrnövények termelőit is. Hiszen mézet lehet importálni, de beporzást nem, márpedig azt a vadbeporzók pusztulása miatt egyre inkább a házi méhek végzik” – figyelmeztet Vida József, a Tehetsz méh többet! program alapítója.
Szüksége van az emberiségnek a beporzókra
A beporzók pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, számítások szerint világszinten több mint 200 milliárd dollárra tehető évente a munkájuk értéke. Tíz élelmiszerből hét előállításához nélkülözhetetlen a beporzók közreműködése, ám állományuk az elmúlt évtizedekben világszerte tömeges pusztulásnak indult. Hosszú távon a beporzók kihalása globális élelmezési katasztrófával fenyeget. A mezőgazdasági és ökoterületek beporzása emiatt egyre inkább a méhészektől függ.
Az egyik legnagyobb magyarországi tematikus kampányként a Tehetsz méh többet! program már negyedik éve hívja fel a figyelmet és beporzók pusztulásának beláthatatlan következményeire. Megtanítja azt is, hogyan lehet védeni a beporzókat. Emellett feladatának tartja a méhészek támogatását és a minőségi hazai termelői méz népszerűsítését.
