Szakács Tamás, a debreceni székhelyű Hajdúsági Sütődék Zrt. vezérigazgatója napestig tudná sorolni azokat a kedvezőtlen külső körülményeket, amelyek finoman szólva újratervezésre késztetik a vállalatvezetést.
„Az az öt alapprobléma, amik eddig is rajtunk voltak, és amikből egy is elég egy normális gazdasági rendszerben (a munkaerőhiány, a COVID, a háború, az elszálló energiaárak, az általános alapanyagköltség-növekedés) most egyszerre jelentkeznek, ráadásul jön hozzájuk egy hatodik elem, hogy ki lesz kormányon, és mit csinál. Nem lesz könnyű dolga az új kabinetnek, hiszen iszonyatosan szétzilált piaccal, széthulló ellátási lánccal és súlyos inflációs környezettel kell valamit kezdenie. Biztos, hogy lesznek kormányzati intézkedések azért, hogy valamiféle egyensúlya alakuljon ki a költségvetésnek, valamint az országnak is. Az említett hat elem egyidejűsége sok iparágat igencsak rosszul érint, de például a mezőgazdasági termelőket a látszat ellenére nem. Hiszen az általuk tavaly megtermelt terményt most extraprofittal adhatják el” – véli a vezérigazgató, hozzátéve, hogy miközben a profit jelentős részét az értéklánc két szélén álló termelő és kereskedő teszi zsebre, addig a malom- és a sütőipar a szabad szemmel alig látható maradékon osztozik.
A visszaesés biztos, a mértéke nem
Lassan öt éve dobta piacra az első okos élelmiszereit, a Vitajó cipókat a debreceni cégcsoport, és folyamatosan, évről-évre nőtt ezeknek a piaci részesedése. Az utóbbi két-három hónapban, amikor komolyan hozzá kellett nyúlni az átadói áraikhoz, először fordult elő, hogy kevesebbet adtak el belőlük. „A kényszerű emeléssel a fogyasztóknál egy erős árérzékenységi hatást érhettünk el, de a piacnak is be kell látnia, hogy nem bukhatunk a termékeinken, hiszen akkor tönkremegyünk. Az áremelésekkel általában volumeneket veszítenek a piaci szereplők, de ezeknek a folyamatoknak a hatását, a mértékét egyelőre senki nem tudja prognosztizálni” – mondta el Szakács Tamás. Véleménye szerint a fogyasztók sok esetben (például a rezsicsökkentés torzító hatásai miatt) nincsenek tisztában azzal, hogy a nekik juttatott árkedvezményeket a vállalati szféra fizeti meg.
A lét a tét
"A mi gázszámlánk öt és félszerese a tavaly szeptemberinek, az áramszámlánk majdnem háromszorosa a decemberinek, és ezek a világpiaci valós árak…”. A vezérigazgató szerint ennek az évnek nem az a tétje, amit tavaly gondoltak, hogy majd szépen növekednek, az új bake-off üzemük termelését felfuttatják és hasonlók, hanem, hogy ebben a helyzetben egyáltalán életben maradjon a cég. „Nagyjából az egész élelmiszeripar hasonló kihívásokkal küzd, ezúttal (és nemcsak a mi ágazatunkban) tényleg a lét a tét. Olyan szintű kiszámíthatatlanság, tervezhetetlenség van a rendszerben, és olyan mértékű változások történnek, amik a szokványos gazdasági eszközökkel gyakorlatilag kezelhetetlenek" – jelentette ki a cégvezető, csatlakozva azon kollégái vélekedéséhez, akik szerint a klasszikus közgazdasági tankönyveket „ki lehet dobni a kukába”, új módszerek kellenek.
Ahhoz azonban, hogy ez utóbbiak mibenlétéhez érdemi ötleteket, javaslatokat fogalmazzanak meg a döntéshozók számára, a vállalatvezetőknek nem áll rendelkezésükre elegendő érdemi információ. „Egyelőre azt érezzük, hogy a sütőiparban munkaerőhiány van, ugyanakkor nem tudjuk, hogy a folyamatosan növekvő infláció miatt, a keresletcsökkenés, a termelési anomáliák és egyebek miatt visszaesik-e a gazdaság és milyen mértékben, valamint, hogy annak az egyes iparágakra, köztük a sütőiparra, és végső soron a piacra milyen hatása lesz” – véli.
A cikket a Haszon Agrár áprilisi számának címlapsztorijából szemléztük.
