Az Európai Unióban több mint 1,1 millió tonna vízi élőlényt fogtak ki 2021-ben, de egy szervezeten kívüli ország egymaga lenyomta a 27 EU-tagállam teljes termelését.
Az Európai Unión belül igen nagy jelentősége lett az úgynevezett aquafarmingnak (más néven akvakultúra), amely a halak, puhatestűek és rákfélék ellenőrzött tenyésztését foglalja magában – írja az Agrárszektor.
Az Unió tagállamai elsősorban az uszonyos halfajok (pisztráng, durbincs, tengeri sügér, ponty, tonhal és lazac) és a puhatestűek (kagyló, osztriga és kagyló) kihalászásában és tenyésztéseben jeleskednek, ezek közül is a pisztráng és a tengeri sügér végzett az Eurostat által kiadott „toplista” élén.
A vízi élőlények tenyésztésének jelentős része négy tagállam között oszlott el: Spanyolország 25%-ot, Franciaország 17%-ot , Olaszország és Görögország pedig 13-13 %-ot tett be a közösbe 2021-ben. Ez számszerűen azt jelenti, hogy az éllovas spanyolok 276 ezer tonna vízi élőlényt fogtak ki, illetve tenyésztettek.
A szakértők egyébként külön felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt körülbelül egy évtizedben óriási volt az EU-n belüli fejlődés, ugyanis több európai ország esetében is jelentős, 10% fölötti növekedést regisztráltak, illetve a tagállamok között nagy mértékben specializálódott az akvakultúra, ami szintén segíti a gyarapodást. Magyarországon például főleg afrikai harcsát, tokot és süllőt tenyésztenek.
Az Uniós számok ugyan jól néznek ki, azonban van egy olyan nem EU-s ország, amely egymaga lepipálja mind a 27 tagállam teljesítményét.
