A klímaváltozás miatt más gyümölcsökre kell átállniuk a pálinkafőzőknek - mondta Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke. Egy ilyen alternatíva lehet a kivi, amelyből már Magyarországon is készül pálinka.
Gondban a gyümölcstermesztők: hiányzik az emberi kéz az ültetvényekről, az éghajlatváltozás miatt pedig bizonytalan a termésmennyiség és -minőség. Ez pedig kihat a pálinkafőzésre is. Mihályi László az Inforádióban elmondta, korábban az volt leginkább a jellemző például a barack esetében, hogy két-három jó év után jött egy rosszabb, az utóbbi években azonban négy rossz év után jött egy jó. Ez a kedvezőtlen változás elsősorban a májusi fagyok következménye. Egyes termelők megpróbálnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, és későbbi érésű barackfákat ültetnek, ezeknek a pálinkája azonban Mihályi László szerint nem olyan minőségű, mint a hagyományos barackfajtáké.
Eltűnhetnek a bogyós gyümölcsök
A szakember szerint a klímaváltozás miatt főként a bogyós gyümölcsök vannak veszélyben, a málna „szinte teljesen ki fog kopni”, a fekete ribizli pedig már most is komoly fejtörést okoz a termelőknek.„A szilva és a meggy még talán fogja bírni az éghajlatváltozást, az alma esetében viszont jelentkezhetnek problémák, ugyanis kérdéses, hogy mennyire tudják meg öntözni az ültetvényeket a gazdák” – magyarázta a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke.
Új gyümölcsök is megjelennek már a pálinkafőzésben: helyi termesztésű gyümölcsből már Magyarországon is készül kivipálinka.
Mit tud a kivi?
Korábban megírtuk, hogy egy kiviültetvény jellemzően három év alatt fordul termőre, a betakarítása pedig általában október 20-ától kezdődik. A kivinek nincsen ismert betegsége Magyarországon, így nem is kell permetezni a termesztés során. Télállósága is nagy előny, hiszen az október végi szüret után, akár áprilisig is eltartható egy száraz, 15 Celsius fok alatti helységben. Mínusz 2 Celsius fokig a rövidebb fagyokat jól bírja, azonban az ennél alacsonyabb hőmérsékletnél védekezni kell valamilyen technológiával - nyilatkozta Ujházi Tamás kivitermesztő.