A világ második legdrágább fűszere (a sáfrány után) igen népszerű Magyarországon. Azonban az ízét visszaadó, itthon forgalmazott termékek jellemzően az aromáival készülnek a fűszer magas ára miatt. Emellett érdemes tudni a vaníliáról, hogy függőséget okoz.
Egyetlen országra koncentrálódik a világ vanília-termelése
Világszerte elterjedt és népszerű fűszer a vanília. A növény egyetlen ehető tagként az orchideafélék családjába tartozik. Ízesítőként a termését, a vaníliababot (avagy vaníliarudat) hasznosítják. A Greendex megjegyzi, a boltokban kapható vaníliás termékek mindössze 1 százalékában található az eredeti fűszer, a többit laborban készült aromákkal ízesítik.
Az őshazája Mexikó térsége, azonban a világtermelés mintegy 80 százalékát Madagaszkár adja, ahol francia gyarmatosítók honosították meg. A szigetország (és Réunion) sajátos, rumos aromáiról híres fajtája a bourbon vanília.
Rendkívül drága fűszernövény, hiszen a termesztése csak kevés helyen lehetséges természetes körülmények között. A vanília eredeti, mexikói élőhelyén kolibrik és egy apró termetű méhfaj porozza be a virágait. Máshol ezek az állatok nem találhatók meg, ezért a beporzás kézzel, emberi munkával történi. Ezután nagyjából 9 hónapig fejlődik a termés, majd a szüretet követően további 12 hónapig érlelik a vaníliarudakat. Madagaszkár a világ egyik legszegényebb országa, olcsó a munkaerő, így kedvezőbben előállítható a fűszer.
Függőséget okoz, de serkenti az agyműködést
A vaníliában leginkább a sav felelős az ízért. Jelentős problémája, hogy függőséget okoz, amit az élelmiszeripar ki is használ. Egyébként közeli rokonságban áll az adrenalin és a noradrenalin hormonokkal. Közös tulajdonságuk, hogy serkentik az agyműködést.
Miután megugrott a vanília kereslete a világban, a szűkös kínálat a vegyészeket arra ösztönözte, keressék a módját, hogyan lehet mesterségesen vanillinsavat előállítani. Ez sikerült például fenyőkéregből, szegfűszegolajból és rizskorpából, viszont az 1970-es évek óta leginkább petrolkémiai úton, kőolajszármazékokból készítik.
Magyarországon is termeszthető a világ legdrágább fűszernövénye
A világ legdrágább fűszere a sáfrány (utána következik a vanília), melynek termesztése az utóbbi években ismét gyökeret vert hazánkban. Rendkívül munkaigényes gondozása miatt csak kevesen foglalkoznak vele, ráadásul a gépesítés az esetében szóba se jöhet. Egy kilogramm sáfrányfűszer előállításához mintegy 100 ezer darab bibére van szükség, amit kézzel takarítanak be. A jó minőségű bibék kilójáért 8-12 millió forintot is fizethetnek.
Az én véleményem az, hogy a magyar és a bolgár a világ talán két legjobb minőségű sáfránya. Manapság hazánkban csak néhány gazda foglalkozik a jóféle sáfrány (Crocus sativus) termesztésével
- nyilatkozta korábban Horváth Lénárd, a Magyarországi Sáfránytermesztők Szövetségének elnöke.
A fűszernövényt igen keresett volt az előző években a világpiacon. Gasztronómiai felhasználása mellett a gyógyszeripar is keresi, hiszen szerepet kapott például a rákkutatásban.