Veszélyessé minősítették a terméket
Új fejezetéhez érkezett a hazánkban néhány héttel ezelőtt kirobbant mézbotrány. December 23-án újabb tételt hívott vissza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az általuk A2-es azonosítóval ellátott „mézről” egylőre annyit lehet tudni, hogy ismételten Klenáncz József egyik termékéről van szó. A vállalkozó egyébként nem csak a mézkereskedelemben érdekelt, hiszen nyolc CBA üzlet tulajdonosa is.
A tétel akácmézként kerülhetett a forgalomba, azonban a Nébih közleménye szerint
„az ügyfél által szolgáltatott dokumentumok alapján nem lehet megállapítani, hogy az A2 tétel milyen alapanyagok felhasználásával készült, és azt sem, hogy ezen alapanyagok honnan származnak. Mindezek következtében az A2 tétel nem nyomonkövethető, így egészséget veszélyeztető, nem biztonságos élelmiszernek minősül.”
Gyűrűzik a botrány
Többek között ebben a cikkünkben írtunk korábban róla, hogy a legnagyobb hazai mézértékesítő, Klenáncz József akácméz áron árult nem akácmézet. A Nébih megállapította a jogsértést, ezért három termékét kivonta a forgalomból, valamint büntetést szabott ki a gyártóra. A bírság pontos mértékét a Nébih ugyan nem árulta el, annyit azonban közölt, hogy meghaladta a 2,5 millió forintot.
Korábban emellett több szabálytalanságot is feltárt a hivatal a forgalomban lévő mézek esetében. A problémák java a gyengébb minőségű kínai mézekkel volt: a külföldi mézkeverékek csomagolását ugyanis magyar eredetre utaló dizájnnal hozták itthon forgalomba. Az ilyen szabálytalanságok jogsértésnek minősülnek, ezeket a hatóság már szankcionálta.
Nemzetközi bonyodalmak
A forgalomban lévő mézekkel kapcsolatos botrányok azonban nem csak a hazánkra, hanem az EU több országára jellemzőek voltak a közelmúltban. Az első nagy vihart kavart esetről idén Spanyolországból lehetett hallani. Az ibériai ország az Unió legnagyobb méztermelője, mégis jelentős a portugál és kínai mézimportja. 2015-ben például Spanyolország közel 18 000 tonna mézet hozott be Kínából, tavaly Portugáliából pedig több mint 6000 tonnát. Az olcsó, gyengébb minőségű Kínából származó méz 2021 év elején azonban gyakorlatilag eltűnt a spanyol boltok polcairól, de megjelentek helyettük az uniós román méz.
A Romániából érkező méz ára a spanyol piacon 1,62 euró/kg, a Kínából származó pedig 1,27 euró/kg, ami a legolcsóbb a világon. Egy tonna méz esetében ez igen jelentős, 350 euró különbséget jelent. Az érdekvédők gyanúja szerint ez a méz kínai méz lehet, csak átcímkézik románná. Előfordulhat szerintük az is, hogy a méz ugyan részben kínai, de román mézzel keverik, esetleg a spanyol mézet keverik kínai mézzel Portugálián vagy Románián keresztük és spanyol mézként kínálják, így verik át a fogyasztókat. A legszomorúbb azonban az a dologban, hogy ez a trükk egylőre nem illegális Spanyolországban. Hamarosan azonban szigoríthat a témába az Unió.
