Ne hagyjuk a fa alatt a diófa levelét, mert nem élnek meg alatta a növények. Ezen kívül azonban egészségügyi gondokra is jó a levél és a kártevőket is távol tartja. A dió kedvező hatásait az Agroinform szedte össze.
A diófa levele ne maradjon a fa alatt. A diófában található egy juglon nevű anyag, amely növekedésgátló hatással rendelkezik, ez az oka annak, hogy a diófa alatt nem élnek meg a növények. A lehulló levelek tartalmazzák ezt az anyagot. Bár a lebomlás hosszabb ideig tart, de a diófa levele is felhasználható a komposztban.
Sérüléseket gyógyít: A diófa leveléből készült főzet kiváló külsőleges alkalmazásra borogatásként, ekcéma, fagyás, égés, napégés, zúzódások, ínszalag megnyúlás és kötőszöveti gyengeség kezelésére, de csökkenti az ízületi fájdalmakat is. Segít a véraláfutások eloszlatásában, de használják még pattanásokra, kelésekre és korpás fejbőrre is. Ehhez a diófa leveleit júliusban és augusztusban érdemes összegyűjteni.
A gyomorra jó hatással van: A diófa leveléből készült tea kiváló az emésztési problémák kezelésére, így gyomorfájdalmak, gyomor- és bélhurut esetére is. De segít az aranyeres panaszok felmerülésekor is.
Rovarriasztó: Két liter vizet forraljunk fel, és tegyük tele az edényt diófalevéllel. Várjuk meg, amíg kihűl, majd szűrjük le és tegyük egy flakonba. Kiváló rovarriasztó lesz belőle, de arra ügyeljünk, hogy a friss vetésre ne kerüljön, mert csírázásgátló anyagot tartalmaz. Sokan helyezik a diófalevelet a kutyák és macskák fekhelyére, mert az távol tudja tartani a bolhákat és egyéb élősködőket.
Habár a diófa levele nagyon sok mindenre jó, természetesen nem helyettesítheti a szakszerű orvosi kezelést, fogyasztása és használata előtt pedig mindenképpen kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát - hívja fel a figyelmet az Agroinform.
Gondban a hazai diótermesztők
Az elmúlt 10 évben 6000-ről 9200 hektár fölé nőtt Magyarországon a dióültetvények területe a támogatási konstrukcióknak is köszönhetően, a termésmennyiség azonban nem emelkedett. A termésátlagok sok esetben a hektáronkénti 1-1,5 tonnát sem érik el, szemben a versenytárs országokkal, ahol a 4-5 tonnás hektáronkénti átlag sem szokatlan - írta közelmúltbeli elemzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB). A gyenge termésátlagot azzal magyarázták, hogy még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény, a jól művelt, prosperáló ültetvények nagysága - ahol intenzív körülmények között folyik a diótermesztés és a 3 tonnás átlag is elérhető - 3000 hektár alatt van az országban.