Napraforgó virágzásban
Fotó: Shutterstock

Világszenzáció: Drónok vetik a napraforgót ezen a farmon!

A szabályok elfogadása után a drónos permetezés már nem újdonság. De azt nem tudtuk, hogy vetni is lehet-e sikeresen drónnal. Egy ausztrál gazda kipróbálta.

A Toowoombától délnyugatra fekvő napraforgóültetvény lehet az első a világon, amelyet kizárólag drónnal ültettek. Az ausztrál farmon a teljes virágzásban lévő növényt szeptemberben ültették el 12 különböző kísérlet eredményeként.

Roger Woods drónpilóta és gazdálkodó szerint a drónok jelentik a jövő útját. „Tudomásunk szerint ez az első napraforgóültetvény a világon, amelyen teljes egészében egy nagy mezőgazdasági drón szórta ki a magokat. Ez a kísérlet nekünk azért fontos, mert ezeket a drónokat kereskedelmi forgalomba akarjuk hozni” – mondja Woods. „ A drón kiszórta a magokat, majd ezt követően megtermékenyítette és egészségesen tartotta a növényt. Az egyetlen dolog, amit nem csinál, az a betakarítás.”

​Más növényeknél már sikerült

Woods drónjai rendszeresen ültetnek és trágyázzák az olyan növényeket, mint a lucerna, a búza és az árpa. De azt mondta, hogy a mezőgazdasági termelő barátai és kollégái úgy gondolták, hogy a napraforgó nem megoldható. Azért Woods hozzáteszi, hogy a drónos ültetésben voltak problémák, amelyet meg kellett oldania. „A napraforgónak meglehetősen egyenletes sortávolságra van szüksége ahhoz, hogy megfelelően nőjön, és általában elég pontosan be is dolgozzák.” A drón hektáronként 45 ezer magot szórt ki, a cél az volt, hogy hektáronként 30 ezer növény csírázzon ki.

„Valószínűleg sok területen ezt nem sikerült egészen elérnünk, így a jövőben valószínűleg egy kicsit csökkenthetjük ezt az arányt” vetíti előre a jövő kísérleteit Woods. „Van néhány ötletem a magassággal, a fonási sebességgel és a mintázattal kapcsolatban is, és hogy rendbe tegyük, amit a 12 kísérlet során tanultunk.”

Woods az előnyöket sorolva elmondta, hogy ez a technikai megoldás értelemszerűen kevésbé hat a talajra. „Bármikor, amikor nem kell áthajtani a felszínen, szívességet teszünk a földnek: nem tömörítjük, nem bolygatjuk a talajt. A drónok minden bizonnyal érintésmentes módját jelentik a mezőgazdasági felszínre történő kijuttatásnak” – mondta. „A kisebb gazdálkodók számára a drónról történő vetés gazdaságilag jobb megoldás lehet, mintha gépeket kellene bevetni.”

​Erre felkapják a fejüket

Pandora Bevan, a gazdaság üzleti menedzsere elmondta, hogy nem akarnak titkot csinálni a kísérletekből, bárki megnézheti a napraforgóföldeket. „Általában a magánbirtokokon, ahol napraforgót ültetnek, a gazdák biológiai biztonsági okokból nem akarják, hogy a közönség átsétáljon és mindent megtaposson. Mi ezt is megoldottuk! A múltban nagyon sok turistát láttunk Toowoomban és a Darling Downs környékén autózni, akik a napraforgókat nézték. Viszont, mivel jellemzően az autópályák mellé ültetik őket, nem tudnak, vagy veszélyes helyen tudnak csak megállni. Az is előfordult, hogy behajtottak a farmerek magánterületére” – mondta Bevan.

„Úgy gondolom, hogy a napraforgó-turizmus nagy dolog lesz a következő években. Tudjuk, hogy a turisták szeretnek fényképezkedni a gyönyörű sárga tányérokkal, és a nyitott farmjaink ezt lehetővé teszik. Mindezt azzal párosítani, hogy drónokkal ültetik, nagyon izgalmas a gazdáknak és a nézelődőknek egyaránt.”

Woods hozzátette, hogy reméli, a nagyon sok embernek meg tudja mutatni a világszenzációnak számító mezőgazdasági innovációt. „Kettős célunk volt a nyitott farmmal: egyrészt ezzel kielégítjük azt az igényt, hogy az emberek közelről és személyesen láthassák a napraforgót, másrészt bemutatjuk nekik ezt az új mezőgazdasági technológiát, amely sokkal kevésbé károsítja a környezetet, mint a régebbiek.”

​Szabályok itthon

Bár a vetés még kísérleti fázisban van, a drónos permetezés már nagy segítség lehet a magyar gazdáknak. Nézzük milyen feltételekkel kell megfelelni, hogy a pilóta nélküli légijárművet használhassuk itthon.

1, Drónnal végzett mezőgazdasági repülést csak a „mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásban” szereplő személy folytathat. Ebbe a nyilvántartásba csak az a személy kerülhet be, aki a NÉBIH által kijelölt szervezetnél pilóta nélküli légijárműves növényvédelmi alapképzést végzett.

2, Légi permetezés – ahogyan eddig is – kijuttatási terv alapján lehetséges. A kijuttatási tervet a tervezett első légi permetezés megkezdése előtt legalább harminc nappal a megyei kormányhivatalnak kell benyújtani.

3, A tevékenységet legkésőbb az azt megelőző munkanap délelőtt 9 óráig be kell jelenteni a kormányhivatalnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell az UAS üzembentartó LUC vagy a műveleti engedélyének számát is.

4, Kizárólag pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termék juttatható ki.

5, Egy különálló, teljes mértékben tömítetten lezárható, legalább 15 dm3 térfogatú tartályt vagy edényt kell biztosítani a permetlétartály ürítését követően a tartályban maradt teljes visszamaradó mennyiségnek a hígításához, a permetező felépítmény teljes körű és alapos tisztításához, továbbá a kezelő személy vagy személyek tisztálkodásához.

6, A repülési útvonal nem vezethet át lakott területrész, állattartó terület, felszíni víz, vízkivételi mű, vízbázis védőterülete, települési szennyvíztisztító telep, fokozottan védett természeti terület, erdőrezervátum vagy bioszféra rezervátum magterülete felett.

7, Ha a növényvédő szer engedélyokirata nem tartalmaz légi permetezésre vonatkozó védőtávolságokat a kezelésre nem szánt területek vonatkozásában, az engedélyokiratban a földi kijuttatásra meghatározott védőtávolságok kétszeresét, de legalább 20 méter védőtávolságot kell alkalmazni.

8, Ha a termésnövelő anyag vagy növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termék engedélyokirata nem tartalmaz légi kijuttatásra vonatkozó védőtávolságot, akkor a lakott területrésztől és a felszíni vizektől legalább 20 méteres védőtávolságot kell tartani.

A cikket a Haszon Agrár áprilisi számából szemléztük.

Ne hagyd ki!