Amilyen kicsi, annyira nagy károkat okozhat

Problémát jelent a hazai mezőgazdaságban, hogy a kártevő jelenlétére jellemzően akkor figyelnek fel a gazdák, amikor már visszafordíthatatlan az általa okozott kár.


Érdemes odafigyelni a drótférgekre

Egyre több nehézséget okoznak az enyhe telek a növényvédelemben, a problémákat pedig fokozza a növényvédőszerek szűkülő kínálata is. A hazai mezőgazdaságban károkat okozó drótférgeknek ugyanis kedvez az utóbbi évek enyhe téli időjárása. Ennek egyik oka lehet, hogy nem gyérítik a nagyobb fagyok a földfelszínhez közelebbi állományaikat. A drótférgek a pattanóbogarak lárvái, amelyek 3-5 évig fejlődnek a talajban. Csapadékos időben közelebb jönnek a talajfelszínhez, száraz időben pedig mélyebben húzódnak a földben – írja az Agrárszektor.hu.

Már 3-5 drótféreg is számottevő kárt okozhat egy négyzetméteren

A drótférgek különösen kedvelik a csírázó magokat és a fiatal növények gyökereit, amelyeket előszeretettel megrágnak. Ebben az esetben a növények föld feletti része sárgulni kezd, majd elszárad.

„Gabonában sárgulás, majd vezérhajtás elhalás következik be. A burgonyában és a cukorrépában járatokat rágnak, a palánták esetében pedig teljes pusztulást okoznak. A szántóföldi kultúrák közül legnagyobb kárt burgonyában és cukorrépában okoztak, de már kukorica és napraforgó esetében is jelentős kártétellel lehetett találkozni az elmúlt években, és erre lehet számítani a következő években is”

- írja a portál. A cikk megjegyzi azt is, hogy a tavaszi vetések előtt érdemes drótférgeket keresni a termőföldben. Már 3-5 drótféreg is kárt okozhat a termésben egy négyzetméteren. Kisebb mennyiségben talált férgek esetén talajfertőtlenítés lehet indokolt, nagyobb egyedszám miatt viszont érdemes elgondolkodni a vetésváltáson.

Meggyűlhet a gazdák baja a zárlati károsítókkal is

A napokban EBBEN a cikkünkben írtunk arról, hogy számos kórokozót és kártevőt azonosítottak az elmúlt években Magyarországon, azonban a szigorú szabályozás következtében ezeknek csak egy kisebb része terjedt el, vagy telepedett meg az országban. Viszont az enyhe telek nekik kedveznek.

Az Unióban egyébként egységes elvek szerint történik a védekezés az olyan károsítók ellen, amelyek nincsenek jelen az EU-ban, vagy még nem terjedtek el. Ezeket nevezzük zárlati károsítóknak. Ha mégis elszaporodnának, az hatalmas károkat okozna a mezőgazdaság számára. Ilyenek például:

  • a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV);
  • a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma;
  • a burgonya hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum;
  • a gyűrűsrothadását okozó másik baktérium, a Clavibacter sepedonicus;
  • a burgonya cisztaképző fonálférgei, a Globodera rostochinensis és G. pallida;
  • a növények hervadását és gyors pusztulását okozó Xylella fastidiosa nevű baktérium;
  • a fenyőrontó fonálféreg a Bursaphelencus xylophilus;
  • a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis);
  • a szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis);
  • valamint a japán cserebogár Popillia japonica.

A növényegészségügyi szolgálat próbálja meggátolni a zárlati károsítók bejutását az országba. Amennyiben a károsító már itt van, a fertőzés felszámolása a cél. Ha már a felszámolás sem lehetséges, akkor következik a károsító visszaszorítása. Jelenleg Magyarországon a zárlati károsítók esetében csak felszámolási intézkedések vannak érvényben.

The Conversation

Ne hagyd ki!