Számos kártevővel és kórokozóval kell szembenézniük a hazai növénytermesztőknek. De mik azok a Magyarországon korábban ismeretlen, úgynevezett zárlati kórokozók? Cikkünkből kiderül.
Sok új kártevő és kórokozó jelent meg
Számos kórokozót és kártevőt azonosítottak az elmúlt években Magyarországon, azonban a szigorú szabályozás következtében ezeknek csak egy kisebb része terjedt el, vagy telepedett meg az országban. Viszont az enyhe telek kedveznek az elterjedésüknek. Az Agrárszektor gyűjtötte össze cikkében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) segítségével, hogy a még el nem terjedtek közölük melyek jelenthetik a legnagyobb veszélyt a magyar gazdák számára.
Az Unióban egyébként egységes elvek szerint történik a védekezés az olyan károsítók ellen, amelyek nincsenek jelen az EU-ban, vagy még nem terjedtek el. Ezeket nevezzük zárlati károsítóknak. Ha mégis elszaporodnának, az hatalmas károkat okozna a mezőgazdaság számára. Ilyenek például:
- a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV);
- a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma;
- a burgonya hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum;
- a gyűrűsrothadását okozó másik baktérium, a Clavibacter sepedonicus;
- a burgonya cisztaképző fonálférgei, a Globodera rostochinensis és G. pallida;
- a növények hervadását és gyors pusztulását okozó Xylella fastidiosa nevű baktérium;
- a fenyőrontó fonálféreg a Bursaphelencus xylophilus;
- a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis);
- a szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis);
- valamint a japán cserebogár Popillia japonica.
Így kerülhettek a károsítók a kontinensre
A Nébih arról is tájékoztatást adott, hogy hogyan kerülhettek ezek a kártevők és kórokozók Európába.
„A kereskedelem globalizációja és az éghajlatváltozás következtében számos károsító szervezet az eredeti élőhelyétől nagy távolságokra tud eljutni és ott számára kedvező feltételek esetén képes megtelepedni, elszaporodni. E károsítók többnyire emberi segítséggel (például szállítmányokkal, személyes poggyásszal) „közlekednek”. Behurcolásuk nagy gondot jelent, mivel elterjedésükkel hatalmas károkat okozhatnak, ha nem tudunk ellenük védekezni hatékony technológia vagy akár természetes ellenség hiányában”
- nyilatkozta a Nébih. A hatóság egyúttal hozzátette azt is, hogy a növényegészségügy feladata, hogy megvédje a hazai növénykultúrákat ezektől a károsítóktól. Ehhez pedig az egyik eszköz a szigorú importszabályozás.
„A megnövekedett nemzetközi forgalom miatt, a károsítók bekerülésének leggyakoribb módja az emberi tevékenység által történik, ebben tehát szerepet játszik egyrészt a szaporítóanyagok nemzetközi kereskedelme, másrészt egyéb növények, növényi termékek és egyéb anyagok (például fa-csomagolóanyag) szállítása.”
Tehát a növényegészségügyi szolgálat próbálja meggátolni a zárlati károsítók bejutását az országba. Amennyiben a károsító már itt van, a fertőzés felszámolása a cél. Ha már a felszámolás sem lehetséges, akkor következik a károsító visszaszorítása. Jelenleg Magyarországon a zárlati károsítók esetében csak felszámolási intézkedések vannak érvényben.
