Kihívást jelenthet az új, zöld uniós agrárstratégia megvalósítása, egyebek között a magyar mezőgazdaságban is. A növényvédelem különösen kemény diónak tűnik. A jelek arra mutatnak, hogy néhol átgondolatlan is lehet a rendszer - vélik szakértők.
Komoly ára lehet a fenntarthatóságnak
Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és a Farm to Fork elveivel szinte mindenki egyetért, azonban keveset beszélnek ezek árnyoldalairól. Mint például arról, hogy az élelemiszerek jelentős drágulásával járhat a bevezetésük, nőhetnek általuk az élelmiszer-biztonsági kockázatok a harmadik országokból bekerülő olcsóbb termékek miatt, valamint növekedhet az illegális növényvédőszerek használatának mértéke is – írja az Agroinform.hu.
„Itt ülünk az Európai Unióban, fogyasztjuk a világ talán legbiztonságosabb élelmiszereit, amelyek ahhoz képest, hogy mennyi élelmiszer-biztonsági előírásnak felelnek meg a világ más tájaival való összehasonlításban, nem is drágák. Ez gyökeresen meg fog változni a következő években”
- nyilatkozta Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója, aki kifejezetten méltatta a nagymúltú magyar növényvédelmi rendszert. Tájékoztatást adott továbbá arról is, hogy a növénytermesztési tevékenység elképzelhetetlen okszerű és fenntartható növényvédelem nélkül.
Problémák a növényvédelemben
A szakember szerint egyértelműen az integrált növényvédelem a jó irány. A szerkivonások ütemével azonban gondok vannk. Különösen annak a fényében, hogy a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezésének változása miatt fejlesztési kényszer lépett fel. Az időkeretek azonban szűkre vannak szabva. Ráadásul ez mind egy olyan stratégia miatt, melyről előzetes hatástanulmány nem is készült.
Azonban más jellegű problémák is felmerülhetnek. Jó példa lehet erre az őszi káposztarepce esete. A forgalomból kivont rovarölő- és csávázószereket helyettesítő készítményekkel gyakrabban kell permetezni, ami nagyobb költséget jelent. Ráadásul megfelelő szakértelem nélkül hatékonysági problémák is felmerülhetnek. Ezért előfordul, hogy ki kell tárcsázni a repcét, miután nem sikerült megfelelően felkészíteni a téli időszakra. A közelmúltban emiatt jelentősen csökkent a repce vetésterülete.
Fájó pont lehetett továbbá a glifozát kivonása is a gazdák számára. Ezzel kapcsolatban azonban a legutóbbi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy nincs olyan ok, ami kizárná a használatát.
„Év végéig kell pontot tenni a döntéshozóknak a glifozátügy végére. Én azt gondolom, politikai döntés fog születni, amit alapvetően nem szakmai szempontok alapján, hanem az európai választópolgároknak való megfelelési kényszer hatására fognak meghozni. Ugyanis az európai polgárok számára a fenntarthatóság és a környezetvédelem bekerült a prioritások közé, amivel egyébként nincs is probléma, hiszen mindenki egyetért az egészséges élelmiszerek iránti igénnyel. Ugyanígy a növényvédő szerek használatból adódó kockázatok 50 százalékkal való csökkentése 2030-ig is támogatható cél, de az időtáv nem áll arányban azzal, hogy egy hatóanyag engedélyezése 10-12 év és 250-300 millió euró”
- elemezte a helyzetet Görög Róbert.
Olasz gazdák is elégedetlenek a stratégia miatt
A közelmúltban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy olasz almatermesztő gazdák sincsenek teljesen megelégedve a Green Deal-lel, és a hatástanulmányok hiányát is kifogásolják. Az Olasz Almatermesztők Szövetsége (Assomela) szerint amennyiben bevezetnék az Európai Zöld Megállapodás javaslatait az országukban, a termelésük 30 százalékáról kellene lemondaniuk. Emellett az EU almaexportja 1,3 millió tonnáról 450 ezer tonnára esne vissza.
Az olasz szakmai szervezet ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsenek ők is reális adatokra és tanulmányokra alapozott hatástanulmányt a Green Deal kapcsán, amely a javaslat gyengeségeit is feltárja. Nélkülözhetetlen a lehetséges piaci hatások vizsgálata is. Szükséges továbbá egyeztetni a termelőkkel a megállapodásról, különben nem biztos, hogy megvalósulhat annak a gazdasági fenntarthatósága. Figyelembe kell venni a változó piacokat, például az energia-, nyersanyag- és logisztikai költségek növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásait. Ezek az elmúlt években folyamatosan befolyásolták az európai mezőgazdaság termelését és jövedelmét.
A közelmúltban egyébként több politikus és agrárszövetség is erőteljesen kritizálta a már megszavazott Farm to Fork stratégiát. A támadások legfőbb oka az volt, hogy a Joint Research Center hatásvizsgálatát a bizottság visszatartotta. Továbbá azért is, mert súlyos terhet róhat a mezőgazdaságban érintett vállalkozásokra.
