Nehezen jutnak egyességre a gazdák az ügyben

Hiába van elegendő víz a folyókban, például a Tisza és a Körösök mentén sincs kiépítve az öntözés. Viszont óriási szükség lenne rá. Az aszályos időjárás hatalmas terméskieséssel fenyeget.


Sokfelé okoz gondot az aszály

Tavasszal az utolsó pillanatban érkezett meg a csapadék az ország mezőgazdasági területeire, több gazdaságban azonban akkor sem és azóta sem tudott feltöltődni nedvességgel a talaj. Az aszály elsősorban az ország keleti felét érinti, leginkább Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, és Csongrád-Csanád megyéket. Hiába vannak gyakran messze átlag feletti terméshozamok azokon a vidékeken, az idén másra számítanak a gazdálkodók – írja az Agroinform.hu.

Míg a Dunántúlon eléri a 250-300 mm-t az éves eddigi csapadékösszeg, keleten sok helyen még nem értük el a 100 mm-t sem

- jegyezte meg Gyói Gábor, agrármérnök-növényorvos.

A szakember szerint az árpa, a búza és a repce kilátásai is egyre lehangolóbbak ezeken a vidékeken. A termelők lelkiállapota is kifejezetten rossz, mivel nagyon sokan látják kilátástalannak az idei évet.

Segít a magas terményár?

Javíthatna a helyzeten, hogy egekbe szökött a közelmúltban a gabonanövények piaci ára. Azok a tőkeerős gazdák, akiknek van megfelelő tároló-kapacitásuk is, jellemzően jelenleg nem is kötnek előre felvásárlási szerződéseket, hiszen jobb árakra várnak.

Eddig egy hektár búzaterület megművelése kijött körülbelül 250 ezer forintból, most inkább 350-400 ezer forint körül van ugyanez az inputanyagok árának növekedése és a földbérleti díjak emelkedése miatt. Akkor jön ki a termelő nullára, ha legalább 3,5 tonnás termése lesz hektáronként. Víz nélkül viszont még ez is kérdéses. Azt pedig senkitől nem lehet elvárni, hogy bukjon a munkáján

- nyilatkozta az agrármérnök.

Pont ott lenne öntözővíz, ahol szükség van rá

Ellentmondásos helyzet szül azonban, hogy pontosan Békés és Csongrád megyében a Tisza és a Körösök jelenléte lehetőséget kínál az öntözésre a mezőgazdasági területeken.

Óhatatlanul felszínre kerülnek most azok az évtizedek óta hangoztatott, megoldásra váró problémák, amelyek eddig többé-kevésbé áthidalhatóak voltak, és amelyekre megoldást várnak a gazdák az agrárkormányzattól

- mondta a szakértő.

A termelő-szövetkezeti időszak végén jelentős belvízelvezető rendszerek épültek a Tisza és a Körösök mentén. Ezeket aszály idején öntözésre is lehetett használni. A rendszerváltás után azonban rengeteg kis gazdaság jött létre, 60-80 termelővel pedig nem lehet összehangolni egy nagyobb térségre alkalmazható öntözési rendszert. Emellett a csatornák tulajdonjogának a rendezése is fontos lenne.

Az egyre gyakoribb aszály azonban közelebb hozhatja egymáshoz a gazdák álláspontját, valamint jelenleg pályázat is elérhető az öntözésfejlesztéshez - ismertette Gyói Gábor.

The Conversation

Ne hagyd ki!