Fém gabonatároló silók
Fotó: Unsplash

Hova tegyem a sok gabonát? A brit példa segíthet!

Optimalizálja a terménytárolást, csökkenti a fogyasztást és megőrzi a minőséget – ezt ígéri egy brit cég a gazdáknak. Lássuk, milyen újdonságot hoznak!


Szállít és raktároz

Köztudott, hogy a mezőgazdaság válsággal küzd a kiszámíthatatlan éghajlat, a környezetromlás és az emelkedő energiaárak miatt. E kihívások kezelésére a terménytárolásra szakosodott Martin Lishman Ltd. innovatív, betakarítás utáni megoldásokat fejlesztett ki a terménytárolás hatékonyságának és termelékenységének javítására.

A skóciai Cumnock városban található T. French & Son fuvarozó cég akkor kezdte el a terménytárolással kapcsolatos vállalkozását, amikor több gabonakereskedő fölkereste őket terményeik tárolása kapcsán. „Munkánk nagy részét a mezőgazdaságon belüli szállítások és begyűjtések teszik ki ömlesztett árut szállító, billenőplatós járművekkel. Gabonakereskedőink a terménytárolás iránt érdeklődtek, és mivel a telephelyünk tágas, úgy döntöttünk, hogy egy nagy gabonatárolót építünk a tárolási igények kielégítésére. A projekt során fontos szempont volt, hogy ügyfeleink termékei optimális állapotban maradjanak, amíg nálunk helyezik el” – magyarázza Liz-Ann McMenemy, a T. French & Son Ltd. igazgatója.

Az új raktár 78 méter hosszú, 60 méter széles és 9 méter magas, kapacitása pedig 20 ezer(!) tonna. A raktár méretéből adódóan rendkívül hatékony hűtőrendszerre volt szükség a gabona hőmérsékletének gyors csökkentéséhez, és a létesítmény mozgatható beton bunkerfalai a különböző termények befogadásához sokoldalú, moduláris megközelítést tettek szükségessé. „A FloorVent hűtés azért tetszett nekünk, mert gyorsan telepíthető vagy eltávolítható attól függően, hogy milyen típusú termékekkel rendelkezünk, és vezeték nélküli rendszere megoldja mind a távoli, mind a helyszíni felügyeletet, továbbá a hűtőventilátorok automatikus vezérlését” – teszi hozzá az igazgatónő.

​Hogyan működik?

A Martin Lishman cég FloorVent rendszere egy rendkívül hatékony gabonahűtési megoldás: ugyanazt a nagy légáramú, perforált csövet használja, mint a vállalat népszerű Pile-Dry lábazatai, de függőleges oszlopok helyett padló alatti csatornákon keresztül. A ventilátorokat az épület külső oldalán helyezik el, hogy a fölhevült levegőt közvetlenül a külső térbe szellőztessék, így kizárják a meleg levegő visszaszívásának lehetőségét a gabonába, ami rendkívül hatékonnyá teszi a hűtési folyamatot.

A Barn Owl Wireless (magyarul „drót nélküli, raktárfigyelő bagoly”) rendszer lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy a világ bármely pontjáról kényelmesen nyomon kövessék a terményraktár hőfokát. A vezeték nélküli terményhőmérséklet-érzékelők segítségével a hőmérsékleti adatokat a felhasználó weboldalára továbbítják. Ez a felület lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy könnyen ellenőrizhessék a terményhőmérsékleteket, a páratartalom szintjét, sőt a szén-dioxid-értékeket is az összes telephelyükön. Ezen kívül a felhasználók hatékonyan tudják kezelni raktáraik hűtési programjait ezzel a rendszerrel.

Saját fejlesztésű, vezeték nélküli vezérlőivel a gyártó ventilátorai a Barn Owl Wireless hálózathoz csatlakoznak és automatikusan vezéreltek. Automatikus üzemmódban a rendszer a vezérlőprogramok és a zónahűtés kiválasztásával csak akkor kapcsolja be a ventilátorokat, amikor az a leghatékonyabb, ez pedig gyorsabb hűtést és az energiaszámlák jelentős csökkenését eredményezi.

Hatékonyságban első

„Nehéz olyan hűtőrendszert találni, amely vetekszik a FloorVenttel. Olyan egyensúlyt kínál a sokoldalúság, a telepítési költségek és a teljesítmény tekintetében, amelyet más rendszerek nehezen érnek el” – magyarázza Joel Capper, a Martin Lishman Ltd. ügyvezető igazgatója. „Nagyon örültünk, amikor a T. French & Son megkeresett minket egy FloorVent rendszerrel kapcsán, és még jobban örültünk, amikor a Barn Owl vezeték nélküli rendszert választották hozzá. A termékek külön-külön is nagyon jól működnek, de együtt olyan problémamentes tárolási megoldást hoznak létre, amely gyorsan lecsökkenti a gabona hőmérsékletét, miközben kevesebb energiát használ. Ráadásul az emelkedő villamosenergia-árak mellett a költségmegtakarítás még inkább nyilvánvaló.”

„ Nagyon megbízhatónak bizonyultak a vezeték nélküli terményérzékelők, az online portál pedig könnyen kezelhető. A Martin Lishman cég ügyvezetője, Joel nagyon segítőkész volt a telepítés során: mindent megbeszélt velünk a tervezési szakaszban, ahogyan a villanyszerelőkkel is a telepítés során, ami rendkívül zökkenőmentessé tette a folyamatot” – zárja Liz-Ann McMenemy, a fuvarozó cég vezetője.

A brit gyártó és fejlesztő cég rendszerei sokoldalúak és skálázhatók, így bármilyen méretű raktárhelyiséghez alkalmasak. Eredetileg nagyobb üzemek számára tervezték ezeket a rendszereket, de moduláris felépítésüknek köszönhetően ma már a kisebb gazdálkodók is használhatják őket. Ezekkel a termékekkel a gazdálkodók a gyors, hatékony hűtés és a csökkentett energiaköltségek előnyeit élvezhetik, függetlenül a művelet méretétől.

​Terménytárolás előtt takarítsunk!

A raktári kártevők elleni védekezés egy alapvető, de sokszor nem is annyira egyszerű beavatkozással, a raktározásnak helyet adó létesítmény alapos takarításával kezdődik! Ez egyaránt igaz a síktárolásra szolgáló raktárépületekre, valamint a tárolásra szolgáló silókra és tornyokra.

A síktárolásra szolgáló épületeket, azok minden egyes részét alaposan ki kell takarítanunk. Törekednünk kell arra, hogy elhullott magok, tört szemek sehol ne maradjanak, de a szerkezeti elemeken felgyülemlő portól is meg kell megszabadulni, még méterekkel a padozat szintje felett is. Az alapos takarítást követően a felületeket az ilyen célra engedélyezett rovarölő készítményekkel le kell kezelnünk. Fontos, hogy ez megtörténjen minden egyes repedésnél, ami a falon vagy a padozaton kialakult. Ezeket nagy nyomású szórófejjel, bőséges vízmennyiséggel „áztassuk be” a rovarölő hatóanyagú permetlével.

Ennek jelentősége kiemelkedő, ugyanis a manapság felhasználható rovarölő készítmények főként kontakt módon hatnak, így hatásukat csak a kártevőkkel érintkezve képesek kifejteni. Az üres létesítmények rovarmentesítési munkáira felhasználhatók egyes – a terménykezelés során is alkalmazott – foszforhidrogén (PH₃, P₂H₄) hatóanyagú készítmények is. Az ilyen termékek alkalmazása azonban rendkívül veszélyes, ezért ehhez egészségügyi gázmester segítségét kell igénybe vennünk!

A takarításról a terménytárolásra használt silók és tornyok esetében sem szabad megfeledkeznünk, bár ez sok esetben korántsem egyszerű művelet. Törekednünk kell arra, hogy az esetleges korábbi gócképződés során a tároló falán megtapadt terménymaradványokat minél tökéletesebben eltávolítsuk. Ilyen létesítményeknél fokozott figyelmet kell fordítani az ürítőtölcsér, valamint az ezt lezáró szerkezet környezetének alapos tisztítására. De ugyanez igaz a terménymozgató rendszer minden elemére, a különböző rendszerű felhordók aknáira, a csigás továbbítóberendezésekre is. Ezeket is alaposan ki kell takarítanunk, majd rovarölő hatóanyagú permetezőszerrel le kell kezelnünk.

​Nagyon kevés a tároló

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével a gazdasági szereplők önkéntes adatszolgáltatása alapján májusban felmérték a termelői tárolókapacitásokat. A becslések szerint a 20-22 millió tonnányi összes hazai raktárkapacitásból 5,6 millió tonnás kapacitással rendelkező körben jeleztek vissza a gazdálkodók, amelynek alapján ebből jelenleg 2,9 millió tonnányi szabad befogadóképességet jeleztek, amely 52 százalékos arányt jelent.

A beérkezett adatok már jelentenek akkora mintát, amely alapján az mondható, hogy Magyarországon nagyjából a raktárkapacitások felében van termény. Az elmúlt évekhez viszonyítva ez nagyon magas arány, hiszen jellemzően májusban már üresnek kellene lennie a raktáraknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ebből az következik, hogy országosan elegendő tárolókapacitás van a nyári aratás során betakarítani tervezett – az előzetes becslés szerint 7 millió tonnányi – termény számára.


Ne hagyd ki!