A termőföldek bérbeadásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Összefoglaltuk a lényeget.
Fontos tudnivalók a termőföldek bérbeadásáról
A közlemény szerint, ha egy magánszemély ad bérbe termőföldet, és a bérleti szerződés időtartama nem éri el az öt évet, akkor 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett a termőföld bérbeadásából származó bevétele után.
A VG megjegyzi, adókötelezettségnél a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, vagyis a bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet. Az adót pedig a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál kell bevallani és befizetni.
Azonban, ha a termőföldet a szerződés szerint legalább öt évre adják bérbe, a bérbeadásból származó jövedelem adómentes. A NAK hozzáteszi, az adómentesség megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó. Viszont amennyiben a szerződés öt éven belül valamiért megszűnik (kivétel, amikor a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy azonnali felmondás történt) a korábban be nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
Hozzáteszik, a terményben kiadott földbérleti díj sem tekinthető adóköteles bevételnek, legalább öt évre megkötött szerződésnél.
A termőföld-bérbeadás után járó bérleti díj terményre történő átváltásakor a termény áfával növelt árát kell az ellenérték kiszámításakor figyelembe venni.
Ha a termény értékesítője különleges jogállású mezőgazdasági termelő, a bérbeadó pedig az Áfa tv. 257. § (5) bekezdése alapján nem rendelkezik adószámmal, az értékesítő a bérbeadótól nem kaphat kompenzációs felárat.
Jellemzően csökkent a hazai termőföldek reálértéke
Egyébként amíg a 2019-2021-es időszakban évről évre 6-7 százalékkal emelkedett a szántók fajlagos ára Magyarországon, tavaly ennél is nagyobb, 7,4 százalékos drágulást regisztráltak. Átlagosan 1,94 millió forintot kértek a szántóföldek hektárjáért, amíg egy évvel korábban 1,81 milliót.
A legnagyobb, 18 százalékos növekedést Észak-Magyarországon regisztrálták, így ott reálérték-növekedésről is beszélhetünk. Viszont a legtöbbet a szántóföldek hektárjáért (átlagosan több mint 2 millió forintot) a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett fizetni az MBH Jelzálogbank elemzése alapján.
A legnagyobb áremelkedést a művelési ágak között az erdők és a fásított területek mutatták, átlagosan 11,1 százalékot. 10,6 százalékkal drágultak a gyepek, rétek, legelők, 9,2 százalékkal a gyümölcsösök, valamint 8,4 százalékkal a szőlők. A szőlőültetvényeket követték a szántók a már említett 7,4 százalékkal.
A legtöbbet, átlagosan 2,21 millió forintot a gyümölcsösökért kellett fizetni tavaly. A második legdrágább a szőlő volt 2,05 millió forinttal. A gyepeknek, réteknek és legelőknek 1,28 millió, az erdők és fásított területek hektárjának pedig 1,24 millió forint volt az átlagára.
