A vertikális gazdaság üzletileg is megéri, Magyarország pedig minden szempontból alkamas az ilyen üzemek telepítésére. Ez derül ki a Netled cég elemzéséből, melyet a friss Haszon Agrár magazin szemlézett.
Piaci lehetőségek
Mielőtt belevágnánk a zárt térben végzett függőleges termesztésbe, először meg kell határozni a piaci szegmenst, persze a növényekkel együtt. Másodszor olyan műszaki döntésekre van szükség, amiktől a vertikális gazdaság csakugyan életképes lesz – ami ugye a legdöntőbb szempont. Harmadszor pedig át kell gondolni azt, hogy ma még aggályos a vertikális gazdálkodás optimális megvalósítása és finanszírozása – kezdi tanulmányának üzleti részét Niko Kurumaa, a Netled cég operatív igazgatója.
Netled az egyik legrégebbi vertikális farmokkal foglalkozó cég a világon a vertikális növénytermesztéshez fejleszt eszközöket és egy úgyszólván kulcsrakész rendszert.
Bár alapvetően bármit tudnánk termeszteni a vertikális farmokon, elsődlegesen a fogyasztói piacon értékes növények – például a leveles zöldségek – tehetik megvalósíthatóvá ezt a gazdálkodást. A hagyományos mezőgazdaság nagy mennyiségű, olcsó zöldséget tud szállítani, így a verseny éles. Ám a vertikális gazdaság a fogyasztókhoz egészen közel is kiépíthető, tehát nagyon friss és fenntartható termékeket kínál, s ezekkel prémium árszint érhető el.
Megállapították, hogy a vertikális gazdaságnak olyan országban kell elhelyezkednie, amelynek legalább 5 millió lakosa van, bruttó hazai terméke (GDP) pedig legalább 20 ezer dollár fejenként. (Noha Magyarország nominálisan ezt még nem éri el, vásárlóerő-paritás alapján tavaly 33 ezer dollár/fő volt – a szerk.) Az egyik ilyen potenciális helyszínt a jómódú arab országok jelentik: megvan a vásárlóerő, de élelmiszerből igen nagy az importfüggőség.
A tízmillió főnél is népesebb óriási városok (megapoliszok) külön témát jelentenek a vertikális agrárcégek számára. Szintén kecsegtető a skandináv országok piaca: a magas jövedelmek mellett itt könnyű megújuló energiához jutni, és amúgy is élelmezési szuverenitásra törekszenek – ez a vertikális gazdálkodás szempontjából érdekessé teszi őket.
Nemcsak a fogyasztókhoz való közelség szól a vertikális gazdálkodás mellett, hanem az is, hogy nem számítanak az évszakok. Egész esztendőben folyhat a termelés, sőt, ha ez előny, akár anticiklikusan is. De mindez a különféle technológiák alapos vizsgálatát és helyes döntéseket igényel.
Technológia
A szezonális ingadozásoktól megszabadító technológia költséges, de a vertikális vállalkozások sikeréhez nélkülözhetetlen. Más változókra is vonatkozik az optimalizálás, ilyen például az energiafogyasztás, öntözés, világítás, tápanyagok, nyomelemek. Az új technológia általában véve versenyelőnyt jelent.
Ugyancsak rendkívül fontos a munkaerőigény optimalizálása. A vertikális gazdálkodáson belüli műveleteket – mint a vetést, átültetést és mosást – automatizálni kell, ami csökkenti a működési költségeket. Az ilyen technológia általában egyedi megrendelésre készül, így a beruházás költséges.
A villamosenergia-kiadás a teljes termelési költség nagy részét teszi ki, tehát fontos itt is a takarékosság. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy az alapterület kihasználtsági aránya minél jobb legyen. Ez vertikális gazdaságok esetén a szintek közti térközök módosításával érhető el.
Gazdasági megvalósíthatóság
Kevés olyan szakmai tanulmány akad, amely a függőleges farmok gazdaságosságát alaposan vizsgálta volna. Mivel ez a zöldségtermesztés viszonylag új módja, össze kell hasonlítani a hagyományos termesztési módszerekkel. Ehhez a vertikális gazdaságokat főként a hagyományos hidroponikus üvegházakkal hasonlítják össze. Ám a korábbi kutatások eredményei ellentmondásosak a pénzügyi összehasonlítás terén.
Egyesek szerint a vertikális gazdaság működési költsége kisebb, mint az üvegházé, míg mások az ellenkezőjét állítják. Úgy tűnik, hogy a vertikális gazdaságok átlagosan jövedelmezőbbek, mint az üvegházak, de a vállalkozások közt óriási a szórás. Az Agrilyst (ma Artemis) 2017-es jelentése, a „State of Indoor Farming” (A beltéri gazdálkodás helyzete) átfogó képet ad erről. Ehhez 150 termelőtől kaptak választ nyolc különböző országból, zömmel Észak-Amerikából. Az alább bemutatott pénzügyi adatok e jelentésből származnak.
Bevétel, működési költség és nyereség összevetése
Függőleges gazdaság | Üvegház | |
Alapterületre* vetített éves átlag: €/m² | ||
Bevétel | 463,0 | 178,7 |
Működési költség | 330,4 | 123,4 |
Nyereség | 132,6 | 55,3 |
* Vertikális üzemben a tényleges termőterület, tehát a szintek száma ennél jóval több. Forrás: Agrilyst, 2017
Eszerint a vertikális gazdaságok profitja nagyobb, mint az üvegházaké, pedig az előbbiek működési költségei jóval magasabbak. Ám ne feledjük, hogy a függőleges farmok üzemeltetőinek csak 27%-a számolt be nyereségről! Meg kell jegyezni, hogy ebben a jelentésben az eredményeket alapterületre és nem termőterületre vetítve mutatják be. Az Agrilyst jelentése szerint a vertikális gazdaságok fél évtizede még kiugróan sokat költöttek munkabérre. Míg az üvegházakban ezer m²-ként 0,75 ember dolgozott, addig a függőleges gazdaságokban 16 fő.
A 2017-es jelentés szerint a függőleges farmok működési költsége így oszlott meg: munkaerő 56%, energia 25%, termesztési inputok 11%, szállítás 6%, egyéb 2% (pl. bérleti díj, csomagolás).
Több emelet, több bevétel
A vertikális gazdaságok egyik alapvető jellemzője, hogy több szintűek (vagy igen magasra fut a paradicsom, eper – a szerk.), így az egy m² alapterületre jutó bevétel és nyereség jobb, mint az üvegházaké. Magyarán az alapterület mellett a termőterületre vetített összehasonlítás is fontos.
Noha egy átlagos vertikális gazdaság kisebb hozamot termel, jobb üzletmenetet tud folytatni. Persze ha van megfelelő belmagasság és technológia, úgy további szintekkel növelhető az egységnyi alapterületre jutó hozam.
Éves átlaghozamok összehasonlítása (kg/m²)
Vertikális gazdaság | 26,6 |
Átlagos üvegház | 42,5 |
Finnországi üvegház | 50,0 |
Vera (termőterületre vetítve) | 103,0 |
Vera (alapterületre vetítve) | 547,0 |
Finn technológia
Egy komplett vertikális rendszernek nagy szerep jut abban, mennyire lesz üzembiztos a létesítmény és jövedelmező a vállalkozás. A finn Netled szisztémája, a Vera számos olyan technikai jellemzővel rendelkezik, amely fontos a termés egyenletességéhez és minőségéhez. Automatikus öntözőrendszerébe integrálták a víz- és tápanyag-ellátó berendezést. Ennek módszere az NFT (nutrient film technique), vagyis a zárt csatornás tápanyagfilm-technika, amely a gyakorlatban jobb egyenletességet biztosít.
Az öntözőrendszer az összes elpárolgott nedvességet újrahasznosítja. Döntő persze a LED-es világítás is, amely módot ad a vertikális gazdálkodó és az áramszolgáltató közötti együttműködést. A teljes klímaszabályozás (páratartalom, hőmérséklet) szintén alapvető kelléke az életképes vertikális gazdálkodási rendszernek.
Nagy szilárdságú alumínium vázra épül a Vera, rugalmas és moduláris kialakítással, így az adott termesztési célra (át)méretezhető. Távtartó funkciója a fix rendszerekhez képest jobb alapterület-kihasználást tesz lehetővé. Automatikus palántázással és betakarítással is kiegészíthető, ami nagyban csökkenti a működési költséget. Automatizálási rendszere IoT-alapú (internet of things – elektronikus egységek közti internetes kommunikáció). Így gyűjti össze a különböző érzékelők adatait. Ezek elemezhetők a különböző növények és fajták termesztési receptúrájának kialakításához, továbbfejlesztéséhez.
Az esettanulmányban szereplő vertikális agrárvállalkozás Tamperében található, amely Finnország második legnagyobb régiója, tehát életképes helyszín a városi termeléshez. Az itt működő hatszintes Vera rendszer az ültetéstől a betakarításig teljesen automatizált, és jócskán felülmúlja a többi üvegház és függőleges farm teljesítményét.
