Kamatplafont javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a vállalkozói hitelekre, miután több vállalatnak okoz komoly problémát az olykor húsz százalék feletti kamatok törlesztése. Sok cég kerülhetett nehéz helyzetben a jegybank legutóbbi bejelentése miatt.
Túl magasra nőhettek a cégek hitelkamatai
A lakossági hitelezéshez hasonló kamatplafon bevezetését kéri a kormánytól az MKIK 5-10 százalékos sávban, valamint a moratórium lehetőségét a meglévő vállalkozói hiteleknél is. A közleményük szerint erre a jegybank múltheti döntése miatt van szükség, hiszen a hitelező pénzintézetek beépítették az árazásukba az új egynapos betéti tender kamatát, amely 18 százalékra nőtt.
Ezzel együtt a kamatfolyosó felső széle, amely azt mutatja, hogy meddig mehet az Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatemelésekkel, az eddigi 15,5-ről 25 százalékra emelkedett. (…) Mindkettőt a vállalkozó villámgyorsan megérzi, az is, aki hitelhez szeretne jutni és az is, aki hitelt fizet. (…) A három hónapos BUBOR jelenleg 16,5 százalék, ehhez jön a banki haszonrés, ami körülbelül 4 százalék, vagyis azok a cégek, amelyek most változó kamatozású hitelt törlesztenek, a kamatforduló után az eddiginél magasabb – akár 20 százalékot meghaladó – törlesztőrészleteket kell, hogy kigazdálkodjanak
– nyilatkozta Parragh László, az MKIK elnöke.
Az elnök hozzátette, hogy a koronavírus-járvány okozta válságból éppen kilábalt, viszont az energiaválsággal jelenleg is küzdő vállalkozásoknak ez hatalmas csapás. Ezt a terhet a nano-, mikro-, kis- és középvállalkozások 100 ezres tömege biztosan nem tudja kigazdálkodni.
A jegybank korábbi bejelentése
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke rendkívüli jegybanki lépéseket jelentett be múlthét pénteken. Eszerint a turbulens piaci környezetben az MNB a rendelkezésére álló eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni, és nem csak az árstabilitási cél elérése érdekében, hanem a piaci stabilitásért is, hiszen középtávon ezen keresztül lehet elérni az árstabilitást.
A forintgyengülést Virág Barnabás két tényezőre vezette vissza. Az egyik a magas energiaszámla kifizetéséhez szükséges devizaszükséglet, ami komoly hiányt idézett elő a folyó fizetési mérlegben, a másik pedig a forint elleni pénzpiaci támadás. Az elmúlt hetekben a két hatás összekapcsolódott, ez pedig beavatkozást igényelt.
A monetáris tanács célzott intézkedésekkel reagál mindkét problémára. A devizaigény fedezése érdekében jelentős devizalikviditás biztosításáról döntött, hogy javítsa a keresleti-kínálati viszonyokat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az év végéig az MNB biztosítja az energiaszámla kifizetéséhez szükséges deviza döntő részét.
A másik lépéssel jelentősen emelik a kockázati prémiumokat, amivel azt próbálják elérni, hogy a forintot ne eladják, hanem vásárolják a kereskedők. A forint iránt kereslet élénkítésének eszköze egy egynapos gyorstender, amelyet 18 százalékos kamattal hirdetnek meg (ez öt százalékponttal magasabb, mint az alapkamat). Ami a devizaszükséglet előteremtéséhez szükséges swaptendereket illeti, ott 17 százalékos felárat kínál a jegybank.
Alapkamatemelést továbbra sem tervez az MNB, az alelnök úgy látja, a szeptember végén 13 százalékra emelt szint elegendő az inflációs folyamatok kézben tartásához.
