Porcelán unikornis előtte aprópénz érmékkel

Most kevesen gondolnak a befektetésre, pedig nem rövid távon kell sikerben gondolkozni. Galácz Ábellel, a Lead Ventures vezetőjével beszélgettünk.


​Mit kell tudnunk a Lead Ventures-ről?

2018 óta vagyunk a piacon, és alapvetően nagyobb tőkekihelyezési lehetőségeket keresünk. Azért ezt a fázist választottuk, mert az angyal és seed piac jól le van fedve, viszont itthon és a régióban is azt tapasztaltuk, hogy ha a startupok túljutnak a seed fázison, akkor ott van egy kritikus pillanat. Ahhoz, hogy gyorsabban, komolyabban tovább tudjanak lépni, újabb tőkebevonásra van szükségük. Látunk külföldi befektetőket mozogni ezen a piacon, de ők nem stratégiai szinten figyelik ezt a régiót. Ez a megkülönböztető jegyünk: olyan szisztematikus figyelemmel kísérjük a régió második befektetői körre érett vállalatait, mint senki más.

​Kevés lehet az ilyen cég, ráadásul háború van, recesszió fenyeget…

Amióta a piacon vagyunk, szinte mindig volt valamiféle súlyos makro-hatás, amire nagyon oda kellett figyelnünk, mégis négy év alatt 14-15 társaságban lettünk aktív befektetők. Ennek fele hazai, fele külföldi. Azt gondolom, hogy ezek a külső hatások összességében erősítették a csapatot is, megtanultunk a hullámok között navigálni. Befektetőként mi hosszú távra tekintünk, arra törekszünk, hogy öt-hét éves együttműködés után értéket teremtsünk a saját befektetőinknek.

​Mit jelent a nagyobb tőkekihelyezés?

Jellemzően 2 millió eurótól indulnak a befektetéseink, a felső határ 10 millió euró körül van. De ezek a határok sokat változtak elmúlt időszakban. A felső határ is még mindig lényegesen kisebbnek mondható, mint amit a fejlettebb tőkepiacokon látunk. Ennek egyébként nemcsak az az oka, hogy ott több pénz van, hanem magasabbak a költségei egy amerikai startup csapat felépítésének, működtetésének. A régió az egyik nagy versenyelőnye, hogy van egy jó szakmai, fejlesztői, programozói bázis, de azért a költségek azért nem érik el a tengerentúli szintet.

​A kockázat is kisebb?

Igen, mondhatjuk, hogy kisebb a kockázat, de azért még mindig jelentős. A képlet egyszerű: egy cég akkor ér „révbe”, ha nyereségessé válik. Olyan nyereséget, amely bankolhatóvá teszi és önfenntartóvá válik. A startupok először jogosan támaszkodnak a kockázati tőkére, de ezt később ki kell egészítenie a bevételnek. Mindig azt mondjuk az alapítóinknak is, hogy a legolcsóbb finanszírozás az már bevétel. Tehát arra kell törekedni, hogy a cég minél hamarabb éremi bevétel termelő fázisba jusson, következő lépés a nyereségesség.

​Mikor lehet az első exitjük?

Építkezős éveken vagyunk túl, de most két-három olyan társaságunk is van, ahol megjelent komolyabb érdeklődés. Jelen fázisban azt kell eldöntenünk, hogy kiszállunk-e most, vagy maradunk még a sokszoros megtérülés reményében.

​Nem hallunk sok ilyen sikerről…

Gal\u00e1cz \u00c1bel, a Lead Ventures vezet\u0151je

Galácz Ábel, a Lead Ventures alapítója

Fotó: Alexander Csomor, Haszon Magazin

Pedig előfordul, ezen a szinten itthon is, de igazán világraszóló siker kevés volt. És hozzá kell tennem, hogy a társaságon is múlik, hogy az a piac, amire fókuszál, illetve az a megoldás, amit nyújt, az mennyire biztosít folyamatos növekedést. Nagyon sok mindennek kell egyszerre sikerülnie ahhoz, hogy a sokat emlegetett unikornisok megjelenjenek a régióban.

​A bizonytalanság és a háború lassítják a startupok fejlődését?

Igen, ahogy említettem, ez egy hosszú távú játék, most nehezebbé vált a tőkebevonás, ami lassítja a növekedést, kevesebb lesz például a tőzsdei exit. Egyébként az elmúlt 10 évben a fejlett kockázati tőkepiacokkal rendelkező országokban is azt láttuk, hogy egyre inkább nyúlik az az idő, amíg kockázati tőkével futnak a cégek. A Microsoft annak idején néhány százmillió dolláros értékeltségen ment ki a piacra, ma már sokszor 20-30 milliárd dollárig is várnak a befektetők.

​Elképzelhető az, hogy a Lead Ventures ma Magyarországon nem ismer egy olyan céget, amelyikbe érdemes befektetnie?

Bizony, elég sok energiát beletettünk abba, hogy ezt a piacot megismerjük, és rengeteg céggel találkozunk. De a kérdésre válaszolva Magyarországon még mindig egy eléggé szűkös a felhozatal. Nincs ezzel egyedül a régióban, a potens startupoknak a száma és aránya hasonló a környező országokban. Próbálunk a teljes életciklusban jelen lenni az ökoszisztémában, hogyha elérik azt a fázist, ahol mi beszállnánk, már ismerjük őket.

​És mi kell ahhoz, hogy idáig eljusson egy startup?

Alapvetően sok mindenről lehetne persze beszélni, de én két faktorra szűkíteném le. Az egyik a team, a másik meg a TAM, azaz a Total Addressable Market, a startup számára releváns piac mérete. A csapat fontosságát sokat megéneklik, de ebben a fázisban tényleg különösen sokat számít az az egy-két-három ember, aki a céget elindítja, összetartja. Mivel szinte esélytelen az, hogy egy sztori az első naptól kezdve a nemzetközi sikerig egyenes pályán fusson, az ő kitartásuk és elhivatottságuk a legfontosabb. Fontos, hogy ezek az emberek ne ennek a cégnek az alapításán találkozzanak először. Ideális esetben dolgoztak már együtt valahol, vagy ugyanarra az egyetemre jártak és onnan ismerik egymást. A TAM pedig az üzleti potenciál miatt fontos. Olyan piacot kell választani, amely rohamosan nő és mire megtörténik a piacra lépés jelentős értékteremtési lehetőséget biztosít a startup részére.

​A csapat és az alapítók tehát fontosak, viszont mindenki pótolható!

Természetes, hogy egy nemzetközi cégnél, akár a legfelső szintig, mindenki pótolható, de legalábbis helyettesíthető. A startupnál viszont szinte minden azon múlik, hogy egy adott alapító hogyan tud csapatot építeni, hogyan tudja meghatározni a célokat, és azt utána tudja-e dinamikusan változtatni. Mindezt úgy, hogy még mindig koherensnek tűnjön a történet. Lehetnek viták, lehetnek ellentétek, de a befektetőnek el kell fogadnia, hogy nem ő vezeti a céget. Neki akkor van óriási szerepe, amikor kiválasztja a céget és látja a potenciális növekedést benne és a csapatban.

​Mennyire szólnak bele a startupok életébe?

Ez nagyon változó, előfordul, hogy az alapító szeretné, ha a befektető szorosabban része lenne a cég életének, de azt is elfogadjuk, ha inkább „ő vinné a sztorit”. Amiben biztosan tudunk segíteni, ha a menedzsment team kiegészítésre szorul, valamint a kapcsolatrendszerünkkel is érdemes élnie a startupoknak.

Hogyan határozzák meg egy cég értékét?

Ez szorosan összefügg az előzőekben már említett faktorokkal. Egy tőzsdei cég értéke 90 százalékban függ a számoktól (árbevétel, felhasználószám, profit stb.) és csak 10 százalékban a cég sztorijától. Ez a startupnál pont fordítva van. Tehát ott van egy tíz százalék, amit számokkal le tudsz írni, és 90 százalék, amire azt mondhatjuk, hogy szubjektív emberi faktor, a sztori ereje. Az persze más kérdés, hogy ennek idővel meg kell fordulnia. Sokan mondják, hogy a Tesla tőzsdei értéke most sem reális, de Elon Musk gyakorlatilag egy személyben garanciát jelent és felértékeli a részvényeket.

****

NÉVJEGY

Galácz Ábel, CEO

Tranzakciós, vállalatirányítási szakember. A Lead Ventures Alapkezelő alapítója. 2000-2006 között vállalati üzletfejlesztési (M&A) területen, 2006-2007 között a Morgan Stanley International befektetési banki üzletágában dolgozott Londonban. 2008 és 2011 között MOL üzletfejlesztés igazgató, felelősségi körébe tartozott a vállalatcsoport összes akvizíciós / divesztíciós tevékenysége. 2011 és 2017 között kereskedelmi ügyvezető igazgató, felelősségi köre a nemzetközi kereskedelem, később a teljes magyarországi Downstream üzlet vezetése. Korábbi vezető testületi tagságai: INA d.d. Horvátország, Slovnaft a.s. Szlovákia, IES s.p.a. Olaszország, MSZKSZ Magyarország. Diplomáit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve a University of California at Berkeley-en (MBA) szerezte.

(A cikk a Haszon Magazin augusztusi számában jelent meg!)


The Conversation

Ne hagyd ki!