A kriptoeszközök esetében nehéz eldönteni, hogy egy haladó új befektetési eszközről vagy szimpla csalásról van szó. Egy szakértővel, Szabó Dávid portfólió kezelővel, alaposan körbejártuk a témát.
Tulajdonképpen mi a kriptodeviza?
Szerencsésebb talán a kriptoeszköz kifejezés. Bármilyen értékes eszköz nyilvántartása történhet decentralizált blokkláncon, onnantól kriptoeszköznek minősül. Ez nem csak pénz, hanem bármi lehet. Részvény, kötvény, biztosítás, belépőjegy, vásárlási kupon, műkincsek vagy ingatlanok tulajdonjoga. Nem az eszköz fajtája a fontos, hanem hogy egy decentralizált és bárki által szabadon elérhető blokkláncon tartják nyilván.
Akkor adja magát a következő kérdés: mi az a blokklánc?
2009 előtt minden virtuális vagyontárgyunkat kizárólag arra kijelölt intézmények tarthatták nyilván a saját központi adatbázisukban, valamifajta főkönyvben. Minden országnak megvannak ezek az intézményei, vagyis az értékek nyilvántartása eszközosztályok és országok között megosztott központi adatbázisokban történt, amihez az embereknek nincs közvetlen hozzáférése. Ha utalni szeretnék, akkor a bankomhoz kell fordulnom, értékpapírt transzferálni csak a brókercégemen keresztül tudok, a fölhivatalhoz kell papírokat beadni, ha eladnám a lakásomat. Aztán várhatom, hogy ők elvégzik a megbízást, vagyis beírják a kért tranzakciót a főkönyvükbe. Nincs választásom, meg kell bíznom bennük, hogy jól végzik a dolgukat. A bitcoinnal azonban megszületett az első blokklánc, ami egy bizalmat nem igénylő, engedélymentes, manipulálhatatlan, decentralizált adatbázis vagy főkönyv. Decentralizált, hiszen nincs kitüntetett szereplő, aki vezeti. Rengeteg számítógépen megvan és folyamatosan, szinkronban bővül. Manipulálhatatlan, amit egyszer bevéstek a blokkláncba, az örökre ott is marad, senki sem tudja utólag átírni. Engedélymentes, vagyis bárki közvetlenül hozzáférhet. Ha bármit kezdeni szeretnék a saját tulajdonommal, akkor nem kell külső intézményhez fordulni, akinek engedélye van írni a központi főkönyvet. És bizalmat nem igényel, vagyis nem kell megbíznom a központi közvetítőkben, az erős titkosítás biztosítja a megfelelő működést.
Ha ez ilyen jó dolog, miért hallunk annyi rossz dolgot róla? Például, hogy a kriptoeszközök világa a bűnözők játszótere. Egyes államok, jegybankok, szakértők kórusban kritizálják, sokan szorgalmazzák a betiltását is.
Egyrészt mert új, nincs rendesen szabályozva, de a világ sem tanulta meg még használni. Ezt bűnözők valóban kihasználják. Másrészt mert sokaknak nem érdeke egy ilyen technológia elterjedése, ők szeretik eltúlozni a kriptóhoz kapcsolódó bűnözés mértékét. Ők azok, akiknek gyakran nem érdeke az elterjedése. Központi szereplők, a hagyományos rendszer haszonélvezői. Egy jegybank nagyon jól elvan azzal, ha nála van a pénzteremtés monopóliuma, nem szeretne versenytársat. A bankok sem bánják, hogy muszáj náluk tartanom a pénzem, ha elektronikusan is szeretnék utalni. Az államok imádják, hogy könnyedén zárolhatnak vagyonokat, bankszámlákat. Persze a kormányzatok azt állítják magukról, hogy csak a tőlük független bíróság tehet ilyesmit és csak a bűnözők esetében. Valójában a Föld lakosságának nagyobb része nem jogállamban él. Amúgy pedig a bűnözők inkább készpénzt használnak, mintsem bitcoint. A bitcoin tranzakciók ugyanis örökre beégnek a blokkláncba, vagyis nyomot hagynak, amiket utólag analizálni és a bűntény felderítésére lehet használni. A készpénz tranzakciók láthatatlanok, abban érdemes elfogadni a korrupciós pénzt. Mégse mondja senki, hogy tiltsuk be a készpénzt. Amúgy rövidtávon el tudom képzelni, hogy sikerül késleltetni a kriptó elterjedését, hosszú távon viszont nem szokott sikerülni megállítani a technológia fejlődését. Ami nem azt jelenti, hogy a kriptó teljesen kiszorítja majd a hagyományos, központi szereplőket. Sokan teljesen elégedettek a jelenlegi rendszerrel és sokaknak nem is való a kriptó. A kriptó csak választást biztosít.
Melyek azok az előnyök, amelyek miatt ez a technológia megkerülhetetlen?
Szabó Dávid, a CryptoPosition Investment Fund portfoliókezelője
Fotó: Haszon Magazin - Alexander Csomor
A Föld lakosságának nagy része olyan országban lakik, ahol nem megbízható a bankrendszer. Ahol időről-időre előfordulnak államcsődök, az infláció rendszeresen elégeti a megtakarításokat és az állam néha kisajátítja a lakosság devizabetéteit. A kriptót leginkább ezeken a helyeken használják, mint például Argentínában vagy Vietnamban. De él még a fejletlen országokban másfél milliárd felnőtt is, akiknek nincs bankszámlája, pedig nagyon szeretnének. Van viszont mobiljuk, amire virtuális pénztárca telepíthető. Ők is lelkes kriptó felhasználók. Fejlett bankrendszerrel rendelkező országokban szerencsére mindez nem napi probléma, de a pénzügyi rendszerrel időről-időre ott is előfordulnak problémák. Ha esetleg elrontják a monetáris politikát és a pénznyomtatást túlzásba viszik, akkor felüti a fejét az infláció. Ebben a világban jól jöhet egy olyan eszköz, mint a bitcoin, aminek limitált a kínálata, mint az aranynak, mégis lehet elektronikusan utalni. Sőt, előfordulhat olyan is, ami 2008 őszén történt, amikor nem lehetett tudni, hogy vajon másnap melyik bank marad zárva. Egy ilyen helyzetben nekem nagyon megnyugtató lenne, ha a megtakarításom nem egy bankszámlán, hanem a saját virtuális pénztárcámban csücsülne. De felejtsük el az extrém helyzeteket és gondolkozzunk el, hogyan működik manapság a céges könyvelés. Minden cégnek megvan a saját főkönyve, amibe bekerül a cég összes tranzakciója. Ha vett valamit, akkor viszont valaki más eladott, az pedig egy másik cég főkönyvébe kerül be. Az adásvételhez kapcsolódóan banki utalás is történt, amely a bank főkönyvében is rögzítve van. A gazdaságban egymással kölcsönhatásban lévő milliónyi főkönyv, excel tábla, tranzakciós lista létezik, melyeket gyakran emberek vezetnek, közben pedig számos véletlen hibát vagy szándékos csalást követnek el. Mindez kiváltható lenne egyetlen, manipulálhatatlan, titkosítással védett főkönyvvel. Számos csalási formát kiszűrne, és sokkal hatékonyabbá tenne mindenféle adminisztrációt. Biztos vagyok abban, hogy a pénzügyi világ előbb-utóbb teljes egészében valamifajta blokklánc alapú elszámolásra fog áttérni.
Tegyük fel, hogy valaki most akar belevágni abba, hogy kitanulja a kriptoeszközök használatát. Hogyan lehet ezt elkezdeni?
A belépő szint az, ha egy hagyományos befektetési szolgáltatónál vásárolunk kriptót. Például lehet venni a Revoluton, PayPal-on vagy vásárolhatunk a normál értékpapírszámlánkra kriptós ETF-et. Vagy akár a mi befektetési alapunkat. Ezekben az esetekben ott van a megvásárolni kívánt kriptoeszköz a szolgáltatónál, de azt nem tudjuk kiutalni a saját virtuális pénztárcánkba. A következő szint az, ha egy kriptotőzsdén nyitunk számlát, kiutalunk oda dollárt vagy eurót és abból vesszük meg a kívánt kriptót. Ha ez megvan, akkor dönthetünk úgy, hogy a kriptotőzsdén hagyjuk a megvásárolt tokent, vagy kiutaljuk magunknak. A kriptotőzsdéknek tipikusan rossz hírük van, pedig van közöttük megbízható, és ma már szerintem nem ördögtől való dolog bizonyos határig egy nagy, régóta működő, átlátható tulajdonosi háttérrel rendelkező és fejlett országban bejegyzett kriptotőzsdén értéket őrizni. Mégis, kriptós körökben az a mondás járja, hogy „not your key, not your coin”, vagyis amíg nem a te saját hozzáférésű pénztárcádban tartod a vagyonod, az valójában nem a tied. Tehát bíztatok mindenkit arra, hogy utalja ki saját magának, ami a kriptó tartás felső szintje. Ám az is igaz, hogy ez elég macerás dolog. Ha virtuális eszközeinket a saját zsebünkben tároljuk, magunk intézzük a tranzakcióinkat, az bizony bőven jár felelősséggel is. Ha elrontunk valamit, akkor nem tudunk semmilyen ügyfélszolgálatot felhívni kártérítést követelve, csak magunkat okolhatjuk. Szerintem érdemes kitanulni, de ez valóban nem való mindenkinek.
Milyen kriptoeszközt érdemes venni? A legtöbben a Bitcoinra és az Ethereumra esküsznek.
Az Ethereummal kezdem, pedig az a bonyolultabb. Egyrészt vegyük észre, hogy az internet, ahogyan azt eredetileg megismertük, az az információ internete. Egészen elképesztő, hogy lényegében a világ összes információja ott van egyetlen hálózatra rákötve és ahhoz bárki hozzáférhet. Ugyanezt a hálózatot használjuk arra, hogy egymásnak információt küldjünk. Például e-mailt bárki írhat bárkinek. De egyvalamire nem alkalmas: érték, mondjuk pénz küldésére. Nem véd ugyanis a másolástól. Az e-mailemről végtelen másolatot lehet készíteni, de az értékes eszközökben az a pláne, hogy nem lehet azokat végtelenszer lemásolni, hiszen akkor nem érnének semmit. A blokklánc technológia lehetővé tette, hogy létrehozzuk az értékek internetét. Az Ethereum valami ilyesmit céloz. Ha tokenizálnánk az összes értékes eszközt (pénzt, részvényt, kötvényt stb.), vagyis a nyilvántartását rábíznánk az Ethereumra, akkor a jelenlegi, eszközosztályok és országok szerint megosztott, sok központi főkönyv helyett lenne egyetlen globális hálózat, amin ott van az összes értékes eszköz. Ez az értékek internete. Ráadásul üzleti logikákat, például egy sima adásvételt, tudunk okos szerződésekbe beprogramozni, így mindenféle közvetítő nélkül, mégis megbízható módon tudjuk kicserélni a tokenjeinket. Ez már a decentralizált pénzügyek világa. Van azonban egy olyan eszköz, ami a pénzzel, részvénnyel vagy kötvénnyel ellentétben nagyon is fizikai formában létezik, de mégis nagyon fontos a befektetések piacán, mert egyfajta menekülőeszköz. Ez az arany. A bitcoin sok szempontból az arany tulajdonságait utánozza. Limitált a kínálata, viszont pillanatok alatt lehet földrészek között mozgatni. Az értékek internetén szükség van egy aranyszerű, de csak virtuálisan létező eszközre. Ez lett a bitcoin, a digitális arany.
Hogyan lehet használni jelenleg a kriptoeszközöket? Lehet értük kiflit vagy autót venni?
Létezik olyan bankkártya, ami mögé kriptó fedezetet lehet tenni, és bárhol lehet vele fizetni, ahol elfogadnak bankkártyát. Persze ebben az esetben csak az történik, hogy amikor fizetek, a bankkártya kibocsátója átváltja a kriptómat pénzre és azt átutalja a kereskedőnek, ilyen értelemben nem kriptóval fizetek. Közvetlenül kriptóval fizetni relatíve kevés, számosságát tekintve viszont globálisan sok helyen lehet. És bármilyen terméket meg lehet venni.
De milyen árfolyamon? Hiszen a kriptoeszközök árfolyama napon belül is nagyon komoly ingadozásokra képes…
Ha úgynevezett stablecoinnal fizetsz, aminek az ára a dollárhoz van kötve, akkor nem ingadozik az ár. Ha bitcoinnal, akkor annak az ára ugyanúgy ingadozik, mint az aranyé vagy a részvényeké. Visszautalnék az interjú elejére. A kriptoeszközökre nem kizárólag pénzként érdemes gondolni. Pénz is, de minden más eszköz is lehet. Mint egy megtakarítási portfólió. Van, aminek az ára jobban ingadozik, van, aminek kevésbé.
****
NÉVJEGY
Szabó Dávid. Az ELTE-n fizikusként, a Corvinuson közgazdászként végzett. 2013-ban csatlakozott a Hold Alapkezelőhöz, melynek egyik hagyományos alapját, a Superposition Alapot menedzseli. 2011 óta aktívan követi a kriptoeszközök világát, amelyről saját blogján és a Holdblogon közérthetően ír. Portfóliókezelője a 2018-ban indult CryptoPosition Investment Fund és a 2021-ben indult RB Position Fund kripto befektetési alapoknak, továbbá alapítója a decentralizált eszközök kezelésére specializálódott Decent Investments alapkezelőnek.
(Az interjú a Haszon Magazin 2024. februári számában jelent meg!)
