Továbbra is sereghajtók vagyunk az Európai Unióban a felsőfokú végezettséggel rendelkező fiatalok arányát tekintve. Csupán Olaszországban és Romániában rosszabb a helyzet, mint nálunk ebben a mutatóban. Azonban a statisztikákat elnézve vannak bíztató jelek is.
Túl kevés a fiatal magyar diplomás
Az Eurostat adatai alapján a 25-34 éves lakosság 42 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettsége 2022-ben az Európai Unióban, ami 1 százalékos növekedést takar éves alapon. Ez az érték 3 százalékkal maradt el az EU 2030-ra kitűzött, 45 százalékos célarányától a korcsoportban.
Ebben a rangsorban Magyarország sereghajtó 32 százalékkal. Csak Olaszország (29 százalék) és Románia (25 százalék) szerepel nálunk rosszabbul a listán az Unióban. A felsorolás elején pedig Írország (62 százalék), Luxemburg (61 százalék) és Ciprus (59 százalék) állnak.
Azonban a statisztikákat böngészve kedvező adat hazánkra nézve, hogy az idei felsőoktatási felvételi eljárásban 27 százalékkal nőtt a jelentkezők száma éves alapon. Összesen több mint 126,5 ezren jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára, ami 12 éves csúcs. Közülük nagyjából 100 ezer főnek nincs még diplomája. Az ő létszámuk 26 ezerrel nagyobb, mint egy évvel ezelőtt.
Sok a külföldi
Nőtt a vidéki felsőoktatási intézmények népszerűsége, például a nyíregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni a diákok
- idézi Hankó Balázst, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárát a Napi.
Meglepő lehet, de 2010 és 2022 között 15 ezerről 36 ezer főre emelkedett a külföldi hallgatók száma a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzéseken Magyarországon. Ezalatt az idő alatt az arányuk az összes hallgatói létszámon belül 6,9-ről 19 százalékra nőtt. Ezzel szemben a felsorolt képzési formákban valamivel több, mint 600 magyar hallgató tanult 2021-ben külföldi egyetemen.
Óriási kontraszt a felsőfokú végzettségűek arányában
Egyébként Budapesten 61,1 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-35 éves korosztályban tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az EU-ban is kimagasló érték, a régiók között a 12. legmagasabb. Az uniós átlag az adott korcsoportban 41,2 százalék. A kiemelkedő kategóriákba (legalább 55 százalékos érték) egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutató és fejlesztő tevékenység, illetve erős a high-tech iparágak súlya.
Viszont a három magyar keleti régió értékei az Unió legrosszabbjai között szerepelnek. Azok közül az Észak-Magyarországon mért 19,2 százalék a hetedik legalacsonyabb Európában.
A 22 leggyengébb számokat mutató régiók (25 százalék alatti értékek) többnyire a keleti tagországokban és Olaszország déli részén találhatók. Leginkább falusias településszerkezet és jelentősebb mezőgazdaság jellemzi ezeket a vidékeket.
Az országokon belüli különbségeket nézve is kiemelkedő a magyar régiók közötti egyenlőtlenség. Csupán Litvániában szóródik jobban a fiatal felsőfokú végzettségűek térségenkénti aránya.
