Manapság egyre többször lehet hallani az okosszerződés kifejezést, általában a kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával kapcsolatban kerül szóba. Nézzük, mit is jelent pontosan ez a kifejezés!
Kezdjük az alapokkal!
Mielőtt fejest ugranánk az okosszerződések világába, vizsgáljuk meg, mi a különbség a Bitcoin és az Ethereum között. A Bitcoin alapvetően a peer-to-peer fizetési rendszeréről ismert. Ez nagyjából annyit tesz, hogy az érintett informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont nélkül. Tehát nincs egy központi szerver, így a pénzügyi tranzakciók egy elosztott, decentralizált hálózaton mennek végbe. Nincs szükség semmilyen kormányzati vagy pénzintézeti közvetítőre.
Az Ethereum nemcsak tranzakciókat képes végrehajtani, hanem egész applikációk építhetők rá. Például közösségi média platformok, vagy pénzügyi eszközök. Sőt, NFT-ket is képes üzemeltetni a hálózat. Nagyjából úgy viszonyul egymáshoz a két technológia, mint egy hagyományos számológép egy modern okostelefonhoz. A számológép tökéletesen ellátja azt az egy feladatot, amire tervezték, a felhasználók azonban általában többre vágynak egyszerű számításoknál. Az Ethereum ebben a hasonlatban az okostelefon, amire könnyedén letölthető egy számológép-applikáció, és mellette még rengeteg dologra használható. És itt jön a lényeg, ugyanis az Ethereum sokszínűségét, a blokkláncra építhető szolgáltatásokat az okosszerződések teszik lehetővé.
Mi az az okosszerződés?
Az okosszerződés alapvetően egy jogi megállapodás két ember, két vállalat, vagy egy ember és egy vállalat között. Az IBM tanulmánya rámutatott, hogy az okosszerződések tartalmilag megegyeznek a hagyományos szerződésekkel, a különbség az, hogy az eladó és a vevő közötti feltételeket magasszintű programozási nyelveken kódolják, amelyeket a blokklánc segítségével tárolnak és továbbítanak. Ezzel automatizálják és megkönnyítik a feltételek érvényesülését. Így a tárgyalásokat gyorsabban le lehet zavarni, és szinte minden jogi eljárás és tranzakció hatékonyabban és egyszerűbben vihető véghez. Mindez azért lehetséges, mert az okosszerződések önmagukat hajtják végre.
Amikor azt mondják, hogy egy okosszerződés önmagát hajtja végre, arra utalnak, hogy a program autonóm módon hajt végre műveleteket, ha a megállapodásban meghatározott feltételek teljesülnek. Például, ha bizonyos kritériumok megvalósulnak, a szerződés automatikusan felszabadít egy korábban elkülönített pénzösszeget.
-magyarázta Gustavo Parés, az NDS Cognitive Labs mesterséges intelligenciára szakosodott mexikói vállalat igazgatója
Az okosszerződések kidolgozásában a blokklánc mellett a gépi tanulási módszerek és a prediktív elemzések révén a mesterséges intelligenciának is kulcsfontosságú szerepe van. Ezek az eszközök javítják a döntéshozatalt, és a feltételek kialakításában, optimalizálásában is segítséget nyújtanak.
Az okosszerződés előnyei
Biztonság: a technológiának köszönhetően elképesztően biztonságos rendszerről beszélünk. A blokkláncon tárolt adatok titkosítottak, szinte törölhetetlenek és megváltoztathatatlanok, a tranzakciókról pedig tűpontos főkönyvi számla készül. A kibertámadások lehetősége minimális.
Transzparencia: az okosszerződésekben a felhasználók határozzák meg a megállapodás feltételeit. Mivel a blokkláncon tártolt adatok megváltoztathatatlanok, ezért elenyésző a kockázata annak, hogy valaki meghamisítsa vagy módosítsa a kritériumokat.
Hatékonyság és gyorsaság: az okosszerződések a virtuális térben köttetnek, nem igényelnek fizikai papírmunkát. Ez felgyorsíthatja a szerződés hatálybalépésének folyamatát.
Költséghatékonyság: mivel a folyamat digitálisan történik, nincs szükség közvetítőkre, így rengeteg pénz lehet megspórolni.
Frissítések: az okosszerződések képesek az elfogadott feltételeket önállóan frissíteni és módosítani anélkül, hogy új folyamatot kellene végrehajtani. Ezáltal szintén időt, energiát és pénzt lehet spórolni.
