Csillebércen épülhet meg az ország új szuperszámítógépe

Zöld utat kapott Levente, az új magyar szuperszámítógép megépítése Csillebércen. A projekt milliárdokból valósulhat meg néhány éven belül. A szupercomputer kvantumszámítógép csatlakoztatására is alkalmas lesz.


Milliárdokból épülhet meg Levente

Mintegy három éven belül nagyjából hatmilliárd forint uniós támogatással a Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci kampuszán épülhet meg Levente, az új magyar szuperszámítógép – írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

A projekt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezetésével valósulhat meg az Európai Nagyteljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC JU) döntése értelmében. A fejlesztéstől a szakemberek azt várják, hogy a hazai kutatás-fejlesztés mellett az ipari ágazatok technológiai fejlődését is szolgálni fogja.

Debrecenben már fut egy projekt

A Debrecenben az idén nyáron elinduló Komondor szupercomputerrel és a Leventével együtt hazánk szuperszámítógépes infrastruktúra-kapacitása a jelenlegi szint ötvenszeresére nőhet.

A Levente szuperszámítógép moduláris technológiát használó felépítése révén a későbbiekben kvantumszámítógép csatlakoztatására is alkalmas lesz. A Wigner FK számára ez különösen fontos, hiszen Domokos Péter akadémikus vezetésével a rendkívül sikeres Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium tevékenységének koordinálását is a kutatóközpont látja el

– idézi Palkovics László technológiai és ipari minisztert a Kutatási Hálózat.

Nagy európai projekt

Az Európai Unió azzal a céllal indította az EuroHPC JU projektet, hogy erősítse a kontinens nemzetközi informatikai és ipari versenyképességét. A magyar pályázat a szuperszámítógép beszerzési és üzemeltetési költségeinek több mint harmadát fogja fedezni a következő ötéves időszakban.

A Levente egyébként nem az egyetlen szupercomputer, ami Uniós forrás segítségével valósul meg a közeljövőben. Támogatást kap Európa első „exa kapacitású”, Németországban épülő szuperszámítógépe, a Jupiter, valamint a görög Daedalus, az ír CASPIR és a lengyel EHPCPL is.

A közelmúlt nagy Nvidia-bejelentése

Március végén írtunk róla, hogy az Nvidia chipgyártó olyan új félvezetőket és technológiákat jelentett be, amelyek az állításuk szerint új szintre emelik az egyre bonyolultabb mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok számítási sebességét.

Elmondták, hogy egy új grafikus chip (GPU), fogja képezni a mesterséges intelligencia-infrastruktúra magját. Egyebek mellett lerántották a leplet H100 nevű chipjéről, valamint a Grace CPU Superchip nevű új processzorchipjéről is, amely a brit Arm félvezetőgyártó technológiáján alapul.

Az Nvidia emellett bejelentette az új szuperszámítógépét, az „Eos”-t, amely a világ leggyorsabb mesterséges intelligencia-rendszere lehet. Az Eos várhatóan már idén működésbe lép.

A gyártó tájékoztatása szerint az új technológiák hetekről napokra csökkentik az MI-modellek betanításához szükséges számítási időt. Az adatközpontok pedig mesterséges intelligencia-gyárakká válnak, amelyek adathegyeket dolgoznak fel és finomítanak az „intelligencia” létrehozása érdekében.


The Conversation

Ne hagyd ki!