A rendkívül magas költségei és a jelentős technológiai követelményei miatt sokáig a tudományos-fantasztikus képzelgések kategóriájába tartozott az űrbányászat témája. Azonban idén kilövik az első bányász űrhajót. Egyelőre ingoványosnak tűnik az ágazat, viszont a bolygónk sorsa szempontjából kulcsfontosságú lehet.
Bontogatják szárnyaikat az űrbányászati cégek
13 millió dollárt gyűjtött össze a kaliforniai székhelyű AstroForge űripari vállalat április óta arra, hogy platinumcsoportba tartozó fémeket (például platinát, ruténiumot, ródiumot, palládiumot, ozmiumot és iridiumot) bányásszon a világűrben. Ezekre az anyagokra óriási a keresletet az elektronikai iparban, viszont ritkák, valamint nehéz és környezetszennyező a bányászatuk, ezért rendkívül drágák.
A bányászathoz a cég kifejlesztett egy „csillagkohót”. Ez egy olyan technológia, amellyel ezeket a fémeket aszteroidákból is ki lehet termelni, majd visszajuttatni a Földre. Ezzel a gyakorlatban először áprilisban fognak próbálkozni, amikor az OrbAstróval közösen fejlesztett mini kockaműholdjukat a SpaceX egyik Falcon 9-esén az űrbe küldik. Az Index szerint az eszköz előre bekészített kőzetmintát fog megpróbálni porrá törni, és megfelelő elemekre szétválogatni.
Ezt egy másik küldetés fogja követni októberben, amikor egy, az OrbAstro technikájával működő, nagyjából 100 kilós űrhajó 8 hónapos útra indul a Földtől 35 millió kilométerre lévő aszteroidához azért, hogy felderítse és adatokat szolgáltasson róla.
A cég a tervei szerint ebben az évtizedben hozzálátna az aktív űrbányászathoz is. Ehhez 20-1500 méter átmérőjű aszteroidákat kutatna fel, darabokra robbantanák azokat, az így nyert értékes érceket tartalmazó rögöket pedig begyűjtené, és visszajuttatná a Földre.
A megfelelő égitestek nagy számban találhatók a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroidaövben. Az űrbányászoknak igen türelmesnek kell lenniük, hiszen hosszú idő, mire a begyűjtött anyag visszajut a Földre. Azonban megérheti a várakozást, hiszen trilliódolláros aszteroidákról lehet szó. A bennük található fémek pedig különösen fontosak az emberiség technológiai fejlődése szempontjából.
Elon Musk lesz a magyar űrkutatók szállítója
Egyébként az idén áll pályára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült MRC-100, ami a legújabb műegyetemi kisműhold. Az űreszköz 5x5x15 cm méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkájának köszönhető.
Mivel a tömegkorlátot 750 grammban határozták meg, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító alegységek, valamint az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére
- nyilatkozta Gschwindt András. a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense.
