A tavalyi találat után most újabb aranylelőhelyt fedeztek fel Szerbiában.Déli szomszédunknál aranyláz azért nincs, de számos területen folytatják a kutatást.
Újabb aranylelőhelyre bukkantak Szerbiában
Régtől ismert, hogy Szerbia gazdag ásványkincsekben. Leginkább réz, arany, ezüst, ólom, cink és lítium fordul elő a területén. Korábban is beszélt arrólDubravka Dedovic szerb bánya- és energiaügyi miniszter, hogy mintegy 180 helyszínen kutatnak ásványkincsek után a napjainkban is. Ezek között száznál is több az olyan fémércmező, ahol réz, arany, ólom, cink vagy ezüst rejtőzhet. Emellett előfordul, hogy működő bányákban - például a majdanpeki rézbányában - a réz mellett aranyat is találnak, igaz, nem nagy mennyiségben.
Az előző év végén járta be a világsajtót Aleksandar Vucic szerb elnök bejelentése: aranyat találtak az ország délkeleti részén. A napokban pedig azt közölte a politikus - majd a kutatást végző kanadai cég -, hogy egy Zagubica-környéki lelőhelyen aranyat és rezet is felfedeztek a mintákban. Zagubica a már említett, a rézbányájáról ismert Majdanpek közelében fekszik az ország keleti részén. Az aranyat tartalmazó réteg 500 méter mélyen van. Az előzetes eredményeket újabb bizonyítékokkal kell megerősíteni, aztán készülhet el a részletes jelentés. Egyébként a területen egy kínai multinacionális bányászati vállalat is kutat.
Azonban a hírrel kapcsolatban szakemberek figyelmeztettek: szenzációként is tálalható, ha aranyat tartalmazó rétegeket fedeznek fel, de az eddig ismert hasonló területeken a föld tonnánként legfeljebb egy-két gramm aranyat tartalmaz. Ezért kérdéses, hogy kifizetődő lehet-e a kitermelés. Emellett a VG megjegyzi, hogy környezetvédők máris jelezték, meg kívánják akadályozni az esetleges termelést.
Felpezsdült az aranypiac
Szakértők szerint 55 éves rekordot döntött az arany kereslete 2022-ben. Utoljára 1967 mutatott hasonló értékeket, amikor az európai központi bankok vásároltak az Egyesült Államoktól. Csak novemberben a pénzintézetek 673 tonnát vehettek a nemesfémből a WCG becslése szerint. A harmadik negyedévben pedig a bankok mintegy 400 tonna aranyhoz juthattak, ami addig a legnagyobb háromhavi mennyiség volt a negyedéves adatok gyűjtésének 2000-es kezdetétől.
Azonban találgatásokra ad okot a vevők kilétével kapcsolatban, hogy például a novemberi jegybanki vásárlásokról szóló becslések jóval magasabb számokat mutatnak, mint a központi bankok hivatalos adatai.
Oroszország és Kína lehetnek a legnagyobb vásárlók
Arról a Kínai Népbank (PBoC) is beszámolt, hogy 2019 óta először növelte aranytartalékát novemberben 32 tonnával. Azonban az elemzők szerint a kínai vásárlási volumen ennél biztosan nagyobb volt. Mark Bristow, a Barrick Gold aranybányászati cég vezérigazgatója a forrásai alapján kijelentette, hogy az ázsiai ország vásárlása a 300 tonnához közelíthetett.
Kína mellett Oroszország is jelentős aranykészleteket halmozhat fel. Az eurázsiai ország a világ második legnagyobb aranykitermelője. Azonban a készletei értékesítése az államot sújtó szankciók miatt nehezen kivitelezhető. A becslések szerint 300 tonnányit bányászhatnak a nemesfémből évente, amiből korábban 50 tonnát vett fel a helyi piac. Viszont Moszkva jelenleg aranyfelvásárlásokkal segítheti a bányászati cégeket.
