Az Amerikai Egyesült Államok nem változtatott júliusi döntésén, és egyoldalúan felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményét hazánkkal. A döntés számos céget kedvezőtlenül érint.
Felmondta az egyik hazánkkal kötött szerződését az USA
Az Egyesült Államok júliusban jelentette be, adópolitikai és technikai okok miatt egyoldalúan felmondja a hazánkkal kötött szerződését a kettős adózás elkerüléséről. Az USA döntése januárban vált hivatalossá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arról tájékoztatott a honlapján a héten, hogy az egyezmény rendelkezései 2023. december 31-ig alkalmazhatók, így az év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás.
Azonban Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere szerint jövőre nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek.
Eddig, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárolt a tőzsdén, és azután osztalékot kapott, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15 százalék amerikai forrásadót kellett fizetnie, további magyar személyijövedelemadó-kötelezettség pedig nem terhelte. Az egyezmény megszűnése után már 30 százalékos forrásadó terheli a magyar befektetőt, és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő
- írja a szakemberre hivatkozva a VG.
Egyebek mellett hozzátette, 2024-től a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhel.
Nem csak nekünk fájhat
Czoboly Gergely szakértőt is idézi a VG, aki elmondta, az 1979-es magyar adóegyezmény több szempontból is speciális. Emiatt az amerikai vállalkozások előszeretettel használták Magyarországot olyan holdinglokációként, amelyen keresztül az európai és ázsiai befektetéseiket és azok finanszírozását kezelték.
Emellett Módos András és Sánta Miklós szakértők EY podcastos beszélgetésére hivatkozva pedig azt írja a portál, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az Egyesült Államokból Magyarországra érkező befektetések volumene nagyságrendekkel nagyobb, mint fordítva, ezért az egyezmény mind a két országnak fontos.
Kínával szemben különösen bekeményített az USA
Egyébként az utóbbi hónapokban nemcsak az USA és Magyarország, hanem például az Egyesült Államok és Kína között is megváltozott a status quo. A Biden-adminisztráció októberben fogadta el azt a törvényt, amely szűkíti a félvezetőiparban működő és az azt ellátó amerikai nagyvállalatok, illetve azok beszállítóinak exportlehetőségeit. Szakértők szerint az intézkedés évtizedek óta a legszigorúbb Kínával szembeni korlátozás az Egyesült Államoktól.
Az új szabályozás megtiltja minden amerikai technológiát tartalmazó, félvezetőiparban használt, a gyártást bárhogyan támogató berendezés exportját Kínába, akkor is, ha nem amerikai cég terméke. A rendelet - a korábbiakkal ellentétben - minden, az Egyesült Államok tiltólistáján (Entity List) szereplő, kínai tulajdonú vállalatra vonatkozik. Azonban az érintett cégek kérésre, egyedi elbírálás alapján, ideiglenes felmentést kaphatnak az exportkorlátozás alól. Emellett általános exporttilalom lépett életbe a legtöbb olyan külföldi és amerikai komponensre, melyeket kínai szuperszámítógépekbe szánnak.
