Jelentősen függ a BMW az orosz energiahordozóktól, különösen a földgáztól. Egy lehetséges gázembargó teljesen megbénítaná a német autógyártó működését. Ezért korszakalkotó innovációval épülhet meg a debreceni gyáruk.
Új megoldásokat keres a BMW
Lehetőségeket keres a nap-, a hidrogén- és a geotermikus energia felhasználására a BMW, miután túl nagyra nőtt a függősége az orosz földgáztól. Egy Oroszországgal szembeni gázembargó jelenleg teljesen megbénítaná a német óriásvállalat működését – írj a Világgazdaság az autógyártó termelésvezetőjére hivatkozva.
Az autógyár teljes energia-szükségletének az 54 százalékát fedezte tavaly a földgáz. Most azt vizsgálják, hogyan tudnának minél több napelemet elhelyezni az üzemeikben. Továbbá ígéretes energiaforrásnak tartják a hidrogént is, amivel a lipcsei gyárukban kívánnak kísérletezni. Milan Nedeljković, az autógyártó menedzsmentjének tagja szerint a hidrogén alkalmas lehet arra, hogy akár a teljes gázszükségletüket kiváltsa.
Debrecen lehet a mérföldkő
Nedeljković arról is beszélt, hogy a Debrecenben épülő új üzem lehet a német cég első gyára, amely fosszilis tüzelőanyagok nélkül fog működni. Ezt elsősorban napenergia felhasználásával kiviteleznék. Továbbá a hajdúsági telepükön számolnak azzal is, hogy geotermikus energia használatára is lesz mód, ami az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokhoz képest megbízhatóbb opció.
A menedzser pozitívan nyilatkozott az atomenergiáról is, ami a magyar energiaellátás nagyjából 47 százalékát fedezi. Stabilizáló tényezőnek nevezte a bizonytalan időkben, azonban hangsúlyozta, hogy ők a regeneratív energiaforrásokra támaszkodnának.
Busásan fizethettek Európa legjobb földjeiért
Néhány napja írtunk egy másik hírről is a Debrecenben épülő BMW gyárral kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy mi lett a gazdákkal, akiknek az épülő BMW gyár helyén volt a földjük. Az első körben 400, majd további 100 hektáros terület megvásárlása sokaknál kiverte a biztosítékot, hiszen kiderült, hogy a megye, sőt, talán az ország legjobb minőségű termőföldjeit betonozzák le a cívisváros határában.
A terület számos gazdálkodó tulajdonában volt, és – a nemzetközi autóipari konszernnel történt megállapodás értelmében – ezen földek megszerzése is a városra várt. Azoktól a gazdáktól, akik eladták a földjüket, megvette a város, akik viszont tovább gazdálkodnának, azok számára ugyanolyan jó minőségű földet ajánlottak fel cserealapnak a közelben.
Meg nem erősített hírek szerint egyébként 100-200 családot érintett az egész földügy, és körülbelül 280 hektár földterületnél jeleztek csereigényt. Hektáronként egyébként 5-6, sőt, esetenként 7,5 millió forintot értek a Debrecen környékén Kismacs és Nagymacs, valamint Józsa városrész között található termőföldek - a városi legenda szerint olykor ennyit is hajlandóak voltak kifizetni értük.
