Kevesebb mint egy kiló hidrogénnel megtett majdnem 2500 kilométert
Fotó: Shutterstock

Távolsági rekordot állított fel egy hidrogénautó

Világrekordot állított fel a Delfti Műszaki Egyetem hidrogénautója, az EcoRunner XIII. Korábban sosem tett meg ekkora távot egy autó sem kevesebb, mint egy kilogramm hidrogénnel. A hidrogénmeghajtású járműveknek lehet jövője az európai utakon is.


Világrekordot állított fel egy hidrogénmeghajtású autó

A holland Delfti Műszaki Egyetem (TU Delft) technológia áttörést ért el a hidrogénmeghajtású autóknál. Az Eco Runner XIII nevű koncepcióautójuk 950 gramm hidrogén üzemanyaggal 2488 kilométert tett meg.

Az Interesting Engineering arról ír, az autó első, 2005-ös változata, a háromkerekű Eco1-es, „csupán” 557 kilométerre volt képes egy liter benzinnel. A benzint később váltotta a hidrogén. Az első hidrogénmeghajtású Eco 2020-ban jött ki. Az is rekordot döntött, hiszen 36 óra alatt 1195 kilométert ment egy tank hidrogénnel.

Az új Guinnes világrekordot a németországi Immendingen tesztpályán állította fel az Eco Runner XIII június 23-án. Az autó átlagsebessége 45 km/h volt, ami nagyjából a duplája az elődje sebességének.

Ennyi idő alatt lehet feltölteni egy hidrogénhajtású autót

Egyébként Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke szerint a hidrogén elengedhetetlen ahhoz, hogy megszűnjön a fosszilis energia felhasználása és elérjük a klímasemlegességet 2050-re.

Mint energiahordozó a hidrogén megkerülhetetlen „kulcstechnológia”. Alkalmazása számos területen szükséges, kezdve a közlekedéstől az energetikán át az ipari folyamatokig. Alkalmazásának napi gyakorlata bizonyos területeken már zajlik, mondhati teljesen természetes

- tájékoztatott néhány napja a szakember.

Hozzátette, az elektromos autóknál annyi különbséget jelentene a technológiaváltás a hidrogénes üzemre, hogy az akkumulátor helyett a hidrogén biztosítja az elektromosságot. Ráadásul 15 perc töltés is elég lehet akár 600 kilométer megtételéhez.

A technológiai háttér dióhéjban

A hidrogént, annak érdekében, hogy kellően funkcionális legyen, megújuló (nap, szél, geotermikus és biomassza) energiából, illetve nem megújuló, de alacsony szén-dioxid-tartalmú nukleáris energiából kell előállítani

- nyilatkozta Lepsényi István.

Megjegyezte, szükség van nagy kapacitású elektrolizáló berendezésekre is, melyek az elektromos energiából hidrogént állítanak elő. Így az energia magas energiasűrűség mellett gyakorlatilag korlátlan ideig tárolható. Valamint kellenek üzemanyagcellákra is, amelyek végül visszaalakíthatják a hidrogént például elektromos árammá.

Hozzáfűzte, az említett technológiát az Európai Unió 2030-ra széles körben alkalmazni szeretné. Emiatt például a szürke hidrogén helyett a zöld hidrogén arányát 50 százalékra emelnék.

Ne hagyd ki!